Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XV. kötet 1909,1910 (Budapest, 1911)

XXXI az ingatlanokat terhelő oly szolgálmány, melynek megválthatósága törvény szerint kimondható volna ; az a körülmény pedig, hogy az árverési jegyzőkönyvek rendén a bérösszeg fix-laxa. vagy fix-arenda elnevezéssel fordul elő, az ingatlanok jogi természetének megállapításánál lényegesnek egyáltalán nem tekinthető; és mindezekhői jogszerűen következik az is, hogy a peres felek közötti jogviszony a magánjogi elvek szerint elbírálás alá eső 1848. év után hallgatag megújított haszonbérletnek tekinthető. 2970. 40. Az 1896 : XXV. t.-ez. rendelkezésével szemben súiylyal nem bir a szerződésnek az a tartalma, hogy az évi szolgálmányt haszonbérnek nevezik. 2999. 102. Az 1896 : XXV. t.-cz. 2. §-a a földesúr javára a visszavétel jogának csak feltétlen fentartása esetén tulajdonít joghatályt és ennélfogva az a szerződési kikötés, hogy a tulajdonos a haszonbérlő példátlan magaviselete vagy az árenda pontos nem fizetése folytán a haszonbérlőtől a birtokot elvonhatja, jogszabály szerint a szolgálmány megválthatóságát ki nem zárja. 2999. 102. Az ingatlanokat terhelő szoigálmány megválthatóságát nem zárja ki az a körülmény, hogy a jogviszony egvházi vagyonra nézve létesült. 3000. 105. Az 1896 : XXV. t.-cz. 2. §. szelleme és e törvénynek végleges rendezést czélzó intézkedései nem hagynak fenn kétséget az iránt, hogy a törvény csak az ingatlanok visszavétel jogának fenntartásához köti a törvény 2. §-ában, illetőleg 4. §-ában jelzett joghatályt és ennélfogva az a szerződési kikötés, hogy a volt földesúr az ingatlanokat a bér nem fizetése esetére visszaveheti, nem tekinthető a visszavételi jog oly fentartásának, mely az ingatlanokat terhelő szolgálmányok megválthat óságát kizárná. 3000. 105. Az ingatlan tulajdonának megosztottsága, mely a majorsági birtok egyik főbb ismérvét tünteti fel, megszűnik az által, hogy a volt földesúr a zsellérnek építményeit és földhas/.onvételi jogát tulajdonul megszerezvén, az ingatlan állagának tulajdona az ingatlant terhelő szolgáltatással a földesúr személyében egyesült. 3016. 136. Az 1853. é\i márczius hó 2-án kiadott nyiltparancs 3. S-a értelmében az 1871 : LIT!, t.-czikkel egyezően úrbéri földbirtoknak azon telkek tekintendők, melyek az úrbéri táblákba mint úrbéri jobbágy- és úrbéri zsellérlelkek állománya beiktatva vannak ; ha tehát a per tárgyává tett ingatlanok birtokosai nem szolgállallak bizonyítékot arra, hogy az ingatlanok az úrbéri táblákba mint jobbágy vagy úrbéres zsellér birtokállomány bevezetve voltak, vagy hogy alperesek birtokelődjei a volt földesúr részére úrbéri szolgáltatásokat teljesítenek és megállapíttalott, hogy alperesek birtokelődjei az 1835. évben történt úrbéri rendbeszedés alkalmával a közös legelőből nem részesültek és nincs adat, hogy a kereseti ingatlanok a dicalis adóconscriplióba felvéve voltak : akkor ezek az ngallanok az idézett nyiltparancs 4., 6., 7—9., 15. és 17. §-ai alá eső földeknek nem tekinthetők, hanem