Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XV. kötet 1909,1910 (Budapest, 1911)

86 bányatermékeket feldolgozó egyéb műveknél alkalmazvák, olykép­pen, hogy a 3. §. negyedik bekezdésében foglalt rendelkezéshez képest, a bányatörvény hatálya alá tartozó bányaüzemekben alkal­mazottak az J 907: XIX. t.-cz. XIII. fejezetében megjelölt módon és szervezetben biztosíttatnak, míg ugyané törvény 98. §-ának utolsó bekezdése a bányatörvény alapján létesített bánya beteg­segélyző pénztárak (társládák) szervezetét, a törvény XIII. fejeze­tében megállapított határozmányok szerint érintetlenül hagyta. E törvénynek XIII. fejezete pedig (154. és 155. §§.) azt a kivé­teles rendelkezést tartalmazza, hogy a bányatörvény alapján léte­sített és az 1907: XIX. t.-cz. 155. §-ában foglalt határozmányok­nak megfelelő bányatársládák tagjai balesetnek esetére biztosítás czéljából nem kötelesek az országos munkás betegsegélyző és bal­esetbiztosító pénztárba belépni. Ezekből a törvényes rendelkezésekből az következik, hogy a felperes az alperes, mint az ő munkaadójával szemben, az ennek tulajdonát tevő bányavállalatban történt belesetből kifolyóan, kártérítést csakis az ő reá kötelező hatálylyal kiterjedő 1907 : XIX. t.-czikkben megszabott módon és feltételekkel követelhet, a felperes igényének elbírálásánál teljesen közömbös lévén az, vájjon a társláda avagy az orsz. munkáspénztár utján történik-e az ő baleset ellen való biztosítása, mert az 1907 :XIX. t.-cz. 82. §-a harmadik bekezdése értelmében, más esetekben, mint amelyeket a most idézeti törvényszakasz megállapít, a munkaadó, illetve az üzemtulajdonos az e törvény értelmében biztosítottakkal szemben balesetből kifolyóan kártérítéssel nem tartozik. Az 1907: XIX. t.-cz. 82. §-a pedig a sérült kártérítési igé­nyének érvényesíthetését, illetve a munkaadó kártéritó-köteles­ségét annak jogerős büntetőbirósági Ítélettel megállapításától teszi függővé, hogy az illető munkaadó vagy olyan megbízottja, a kinek a megbízásából eredő eljárásáért felelős, a balesetet szán­dékosan vagy az 1907: XIX. t.-cz. 81. §-ának második bekezdé­sében említett gondatlansággal idézte elő. A munkaadó magán­jogi felelősségének e korlátozását a törvény javaslata azzal okolja meg, nehogy az alkalmazottak a munkaadókat balesetek esetén ok nélkül perekkel zaklassák, a melyeknek hátrányai az alkalmazottak többségének vagyontalansága okából, csakis a munkaadókat ter­helik, viszont azonban a törvény a munkaadó kártérítő felelőssége esetén az arra jogosult alkalmazottal szemben a vagyontalan

Next

/
Oldalképek
Tartalom