Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XV. kötet 1909,1910 (Budapest, 1911)

77 irányában is joghatályos és ezt a jogot a végrehajtató alperesek­nek a vetések termésére ingóságokként foganatosított foglalási ténye sem meg nem szüntethette, sem pedig nem korlátol­hatta, mert ez a foglalás az 1881 : LX. t.-cz. 213. §-a értelmé­ben nem is az el nem árverezhető vetésekre, hanem azok­nak csak a maga idején beszedhető termésére terjedt ki, a melyre vonatkozó beszedési jogtól a végrehajtást szenvedő a haszonbér­leti viszonynak szerződési kikötésénél fogva történt birói meg­szüntetése által kárpótlás nélkül elesett és a mely foglalási tény a haszonbérbeadó felpereseknek azokra a vetésekre és ezek ter­mésére vonatkozó szerződési jogaira sérelmes nem lehetett. A peres kérdésnek ilyen jogi állása mellett a haszonbérbe­adó felperesek az igényelt vetéseknek és hozadékának tulajdono­saivá váltak az által, hogy bíróilag jogosítottaknak mondattak ki a haszonbérleti viszony megszüntetésére és a haszonbérleménybe, a melynek termékét a vetés is képezte, ennek termése pedig a földtől még akkor elválasztva nem volt, végrehajtás utján bele­helyeztettek, ezzel szemben pedig a végrehajtató alperesek siker­rel nem hivatkozhatnak arra, hogy az ő foglalásuk a felpereseknek birtokba helyezését megelőzte, mert ez a foglalás a felperesek szerződési jogával szemben csak ennek sérelme nélkül bírhatott volna joghatálylyal. A felebbezési bíróság ítéletének a védekezett első- és má­sodrendű alperesekre vonatkozó érdemi része a fenti indokokból volt megváltoztatandó, az elsőbirósági és felebbezési költség pedig a felülvizsgálati eljárás költségével együtt az 1881 : LX. t.-cz. 98. §-a alapján volt megszüntetendő. (Kir. Guria I. G. 173/1909. 1909 deczember 1.) 2988. Egymagában véve az a körülmény, hogy a kész­fizető kezesek a kötelezvény kiállításakor a vonatkozó összegről a hitelező részére váltókat állítottak ki, később pedig a váltókötelezettség alól kiestek, jogilag nem eredményezheti azt, hogy készfizető kezeseknek a kö­telezvényen alapuló köztörvényi kötelezettsége meg­szűnt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom