Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XV. kötet 1909,1910 (Budapest, 1911)

7-2 peres a Gs. T. 52. §-a szerint külön kielégítésre jogosított hitelezőnek tekintendő. Ha az ilyen külön kielégítésre jogosított hitelező követelését az általános csődtömeg ellen bejelentette is, és ha a követelése a felszámolási tárgyalásnál valódinak ismertetett is el, a Cs. T. 152. §-a 2-ik bekezdése szerint az a hiteles jegyzőkönyvi kivonat, a mely a Cs. T. 141. §-a szerint a hitelező részére követelésének valódisága és osztályozása tekintetében kiállítandó, csak akkor bir végrehajtható egyezség erejével, ha a követelés a Cs. T. 129. §-a értelmében, vagyis olyképen jelentetett be, hogy a bejelentésben a külön kielégítési jogosultság alapjául szolgáló ténykörülményeket is feltüntető tényálladék és a külön kielégítés alapját képező tárgyak pontos kijelölése előadatott. Minthogy azonban nincs nyoma annak, hogy az alperes csődtömeggondnok bizonyítást ajánlott volna arra nézve, hogy a felperesnek az általános csődtömeg elleni bejelentése a Cs. T. 129. §-a kellékeinek megfelelő volt, és ezt sem a csődtömeggondnok részéről 8. sz. alatt csatolt csődbiztosi végzés nem tartalmazza, sem a felebbezési bíróság meg nem állapította, ennélfogva nincs alap annak kimondására, hogy a felperes mint külön kielégítésre jogosított hitelező követelésének érvényesítése végett a külön pernek helye és szüksége nem volna. Ezekhez képest a felebbezési bíróság Ítéletét meg kellett változtatni, a keresetet érdemben eldöntendőnek kimondani és a további eljárást elrendelni. A per költségének ki által leendő viselésének kérdése az új ítélet tárgyát képezvén, a felülvizsgálati költség ezúttal csak megállapíttatott. (Kir. Curia I. G. 166/1909. 1909 november 12.) 2985. A midőn a szülő ingatlanait gyermekeinek azzal engedte át, hogy az átengedett ingatlanokra vonatkozóan az életfogytiglani haszonélvezeti jogot fentartotta mindaddig, míg máskép nem rendelkezik: az átengedés ideiglenesnek, a szülő tetszésétől függőnek tekintendő. (S. E. 1. §. 5. t p.)