Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIV. kötet 1908,1909 (Budapest, 1910)

46 hogy a bérbeadó a bérlőnek megengedte gépkocsi tartását és egy gépkocsiszinnek (automobil garagenak) építését, nyilvánvalóan nem következik az, a mit a felebbezési biróság tévesen megállapít, hogy a bérlő jogosult idegen gépkocsikat is állandóan elszállásolni és azoknak kijavításával üzletszerűen foglalkozni, holott ez még a legtágabb értelemben, sőt még az iparhatóság által kiadott, bútorés lakásberendezési czikkekre vonatkozó telepengedély értelmében is fölfogott bútorüzlet fogalmától egészen különböző, önálló iparág; mivel a gépkocsiszin építésénél a bérlő önkényesen bontott le közfalakat, holott ez a lakbérleti szabályrendelet 31. §-a értelmében csak a háztulajdonos beleegyezésével történhetik meg; mivel a felebbezési biróság megállapítása szerint, a melyet a bérlő meg nem támad, sem a háztulajdonos, sem a bérbeadó W. és fia czég a fönn említett átalakításokhoz, építkezésekhez és az iparüzemnek kiterjesztéséhez nemcsak hozzá nem járult, hanem mindez ellen szóval és írásban kifejezetten és ismételten tiltakozott, sőt mindezek miatt, nemcsak a közigazgatási hatóságnál tett panaszt, hanem a bérlő ellen keresetet is indított: a felebbezési biróság jogszabályt sértett meg, midőn egyfelől kimondotta, hogy a bérlőnek a fönn felsorolt átalakításokhoz és építkezésekhez, úgyszintén az iparüzem említett kiterjesztéséhez joga van és Ítéletével, mindezt neki kifejezetten megengedte és midőn másfelől a bérbeadót mindezekre a szerződésszegésekre alapított és lakkiürítésre irányuló keresetével elutasította. Hasonlóképen jogszabályt sértett meg a felebbezési biróság, midőn a bérlőnek benzinmotor felállítását és nagymennyiségű benzinnek a bérelt területen raktározását megengedte, avval a megokolással, hogy a benzin nem robbanó anyag és azért arra a Cf) alatti szerződésnek 8. pontja nem alkalmazható. A peres felek kereskedők lévén, szerződéseik értelmezésénél és megbirálásánál a K. T. 265. §-a értelmében, a szerződő felek akaratát kell irányadónak tekinteni, nem pedig a használt kifejezéseknek betűszerint való értelmét. Ezt a szabályt tartva szem előtt, nem lehet kétséges, hogy a peres felek a Cf) alatti szerződés 8. pontjában használt «Sprengstoffe» kifejezést nem e fogalomnak legszigorúbb műszaki meghatározása értelmében használták, hanem a mindennapi élet szavajárása szerint és hogy azt nyilvánvalóan úgy fogták föl, hogy sem a bérlő, sem az esetleges albérlő ne használhasson a bérelt területen olyan anyagot, a