Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIV. kötet 1908,1909 (Budapest, 1910)

28415. Ha a bérleményen levő épületek az átvételkor jó állapotban nem is voltak, azonban haszonbérlő azokat mégis átvette és a bérleményt éveken keresztül használja, e miatt utólagosan nem a szerződés megszüntetését, hanem esetleg csak az épületek kijavítását követelheti. A felebbezési bíróság felperes haszonbérlőt keresetével, a kir. Guria pedig felülvizsgálati kérelmével elutasította a következő indokolással: A felebbezési bíróság Ítéletében megállapított tényállás szerint a peres felek között a bemutatott haszonbéri szerződés sem alakilag, sem tartalmilag nem vitás. A haszonbéri szerződés értelmében pedig felperes a szerződés rendén megjelölt ingatlanokat az azokon levő épületekkel együtt 1904. évi január hó 1-ső napjától kezdődőleg 10 évi időtartamra vette haszonbérbe és a szerződés 7-ik pontja szerint az épületek a haszonbérlőnek jó karban voltak átadandók és haszonbérlő úgy ezeket, mint az építendő újabb épületeket jó karban köteles fentartani, az elemi csapás folytán előállott károkat azonben haszonbérbeadó viseli. A felebbezési bíróság ítélete szerint, továbbá tényként azt is megállapította, hogy felperes a haszonbérlet tárgyát tevő ingatlanokat és az épületeket 1904. évi január hó 1-én birtokába vette és azóta használta és használja és felperes nem bizonyította, hogy a haszonbérlethez tartozó épületek a haszonbérlet megkezdése idején jó karban és használható állapotban nem voltak. Felperes felülvizsgálati kérelme szerint a haszonbérlet megszüntetését az alapon kérte, hogy az épületek már a haszonbérlet kezdetekor jó karban nem voltak és alperes azokat felszólítás daczára ki nem javíttatta és a gazdasági épületek jelen állapotukban rendeltetésüknek meg nem felelvén, azok mellett a rendszeres gazdálkodás folytatása lehetetlen. A felebbezési bíróság ítélete szerint, felperest a haszonbérlet megszüntetése iránti keresetével elutasította és felperes ebben anyagi jogszabálysértést lát a miatt, hogy a felebbezési bíróság figyelmen kívül hagyta azt, hogy az épületek jelen állapotukban használhatlanok. Felperesnek ez a panasza alaptalan ;