Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIV. kötet 1908,1909 (Budapest, 1910)

24 kasz csak akkor nyerhet alkalmazást, ha az illető ingatlanra nézve a végrehajtási árverés már megtörtént; már pedig az alsóbirósági ítéletekből, tárgyalási jegyzőkönyvekből és ezek mellékleteiből, mint eziránt a S. E. 197. §. szerint egyedül tekintetbe vehető adatokból nem tűnik ki, hogy alperes részéről az felhozatott volna, hogy akkor, a mikor egy későbbi hitelező felperes követe­lését magához váltani kívánta és ennek teljesítését felperes meg­tagadta, az illető ingatlanra nézve a végrehajtási árverés már megtörtént; ilyen körülmények között tehát már ezért sem lehet a jelen perben a beváltás felajánlásának és megtagadásának jogi jelentősége és így a felebbezési bíróság azzal, hogy azok iránt, a bizonyítást mellőzte és a tényállást meg nem állapította, az ügy érdemére befolyással biró lényeges eljárási szabályt meg nem sértett. Egyébiránt a dolog természetéből következik, hogy a meny­nyiben az illető későbbi hitelező a beváltást érdekében levőnek tartotta és komolyan czélba vette, módjában állott ezt, ha az illető árverés már akkor megtörtént, az illető tkvi hatóságnak a megfelelő összegnek bírói letétbe helyezése mellett felperes ellen­zése ellenére is érvényesíteni. A felebbezési bíróság Ítéletében foglalt és a S. E. 197. §. szerint a felülvizsgálati eljárásnál is irányadó, de e részben pa­naszszal meg sem támadott tényállás szerint az A) alatti okirat alakilag és tartalmilag való; már pedig e szerint az okirat sze­rint K. Samu és neje mint egyenes adósok együtt vették fel a kereseti 8000 kor. kölcsöntőkét és nem mint kezesek vagy kész­fizető kezesek, hanem mint egyenes adósok kötelezték magukat egyetemlegesen annak megfizetésére. Az egyetemleges adóstársi viszonyból jogszerűen követke­zik, hogy a hitelező, a végrehajtási törvény 190. §-ban meghatá­rozott eset kivételével, követelését bármelyik adósától egészen követelheti, aminek pedig további jogi következménye az, hogy a hitelező egyik vagy másik adóstársat a kötelezettség alól fel is mentheti, az az ellen fennálló zálogjogáról tetszése szerint le is mondhat, illetve ezt a zálogjogát csökkentheti és így a fietést tel­jesítő adóstársnak a többi adóstárssal szemben keletkezhető vissz­kereseti igényére tekintettel lenni nem tartozik. Ilyen körülmények között nem szolgálhat ebből a szempont­ból felperes hátrányára az, hogy K. Samuné ingatlan jutalékára

Next

/
Oldalképek
Tartalom