Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIV. kötet 1908,1909 (Budapest, 1910)

25 vonatkozóan más jelzálogos hitelezőnek elsőbbséget engedett és ez által abból a jutalékból a kereseti követelésnek kielégítése esetleg lehetetlenné vált. Ezeknél fogva II.-rendű alperest felülvizsgálati kérelmével el kellett utasítani és a S. E. 204. §-a alapján az illető csődtömeget a felülvizsgálati eljárás költségében marasztalni. (Kir. Curia L G. 122/1908. 1908 szeptember 17.) 2841. Az, hogy az engedményező mily feltételekkel ruházta át a maga követelését az engedményesre, az adós jogi helyzetét meg nem változtatja. A behajtás végett engedményezés nem színleges, hanem csak korlátolt hatályú átruházás, a mennyiben nem ruházza ugyan át a követelés tulajdonát, de az adósra nézve teljes joghatálylyal lehetővé teszi az engedményes kezéhez való fizetést, viszont az engedményest a fizetés joghatályos felvételére, sőt annak per útján szorgalmazására is feljogosítja. A felebbezési bíróság alperest a kereseti 20,000 K-ban marasztalta, a kir. Curia pedig felüvizsgálati kérelmével elutasította a következő indokolással : Az alperes felülvizsgálati kérelmében azt panaszolja, hogy a felebbezési bíróság anyagi és eljárási jogszabályt sértett meg, midőn megállapította a felperes kereshetőségi jogát, holott a megállapított tényállás szerint P. Gyula azt vallotta, hogy ő csak behajtás végett ruházta a keresetbe vett követelést a felperesre, ilyen engedményt azonban jogunk nem ismervén, az engedmény szinlegessége alapján a felperesnek nem lehet kereseti joga. Az alperesnek ez a panasza nem állhat meg. Mert az, hogy az engedményező mily feltételekkel ruházta át a maga követelését az engedményesre, az adós jogi helyzetét meg nem változtatja, mivel ő az engedményes ellen mindenkor ugyanazokat a kifogásokat érvényesítheti, a melyek őt az eredeti hitelező ellenében megilletik. Azt pedig, hogy P. Gyula a keresetbe vett követelést nem színlegesen, hanem valósággal ruházta át a felperesre, a felebbezési bíróság tény gyanánt állapítja meg. A be-