Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIV. kötet 1908,1909 (Budapest, 1910)

10 vei nem birt, annál a félnél a szerződés érvényességéhez megkívántató cselekvőképesség hiányzott és e miatt arra a félre nézve az illető szerződés az anyagi jogszabályoknál fogva érvénytelen; az pedig, hogy az illető időben annak a félnek elmetehetsége olyan mértékben meg volt-e zavarva, hogy e miatt akaratának szabad elhatározási képességével nem birt, tisztán ténykérdés és ennek a ténykérdésnek megállapítása a perben a biróság feladata és nem függ attól, hogy az a fél akkor gondnokság alá helyezve volt-e, vagy nem? (Hasonló értelemben határozott a kir. Curia 1897. G. 252., 1901. G. 237., 1901. G. 394. és 1907. G. 245. számok alatt.*) A S. E. 197. §. szerint a felülvizsgálati eljárásnál a felebbezési biróság Ítéletében megállapított tényállás az irányadó és ez a tényállás csak az e törvényszakaszban kijelölt alapon támadható meg ; ámde a felebbezési biróság, elfogadva az elsőbiróság ítéleti indokait is, az Ítéletében a pernek egész anyagát méltatta és előadta az okokat, melyek ténybeli meggyőződését előidézték ; az pedig, hogy a felebbezési biróság a tanuk vallomásával és a szakértő véleményével, ezeknek bizonyító ereje szempontjából, úgyszintén más tényekből következtetés útján mit talált vagy nem talált és miért bizonyítottnak, a S. E. 64. §-a szerint egyaránt a bizonyítékok megengedett mérlegelésének keretébe tartozik és mint ilyen, a S. E. 197. §-a szerint érdemileg felülvizsgálat alá nem vonható. A felebbezési biróság, elfogadva az elsőbiróság ítéleti indokait is, nyilvánvalónak fogadta el azt, hogy a D) alatti okirat kiállítása idejében felpereseknek elmetehetsége olyan mértékben meg volt zavarva, hogy e miatt akaratuknak szabad elhatározási képességével nem bírtak, e mellett a tényállás mellett tehát a fent kifejtettekhez képest nem ütközik jogszabályba az, hogy a felebbezési biróság a D) alatti okirat kiállításával létesült szerződést érvénytelennek kimondotta. Ezeknél fogva alperest felülvizsgálati kérelmével el kellett utasítani és a S. E. 204. §-a alapján a felülvizsgálati eljárás költségében marasztalni. (Kir. Curia I. G. 103/1908. 1908 szeptember 1.) * Lásd: III. k. 137. 1., VI. k. 583. 1., VII. k. 153. 1. és XII. k. 112. é* 418. lapján.