Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIV. kötet 1908,1909 (Budapest, 1910)

6 meghatározott kár ez idő szerint való kővetelhetésének alapjául nem szolgálhat. (Kir. Guria I. G. 108/1908. 1908 jul. 20.) 2830. A haszonbér fizetésében beállott néhány napi (hat nap) késedelem, ha ennek következtében haszonbérbeadó nem károsodott, nem tekinthető oly szerződésszegésnek, mely a haszonbéri szerződés megszüntetését vonhatná maga után. A felebbezési bíróság a haszonbéri szerződést megszüntette, ellenben a kir. Guria felpereseket keresetükkel elutasította, azonban az összes költségeket peres felek között kölcsönösen megszüntette a következő indokolással : Jogszabály az, hogy a haszonbér fizetésében való késedelem a haszonbéri szerződésnek oly lényeges megsértése, mely a szerződéses viszonynak idő előtt való megszüntetését külön kikötés nélkül is maga után vonhatja; minthogy azonban a felebbezési bíróság ítéletében megállapított és az 1893 : XVIII. t.-cz. 197. §-a értelmében a felülvizsgálati eljárásban is irányadó tényállás szerint az 1907/8. gazdasági évre járó és 1908. évi április hó 1. napján esedékessé vált második félévi bérösszeget alperes 1908. évi április hó 7. napján lefizette; és minthogy a felebbezési bíróság Ítéletének tényállásából nem tűnik ki, hogy felperesek vitatták és megállapíttatni kérték volna, hogy alperes késedelme következtében valamely irányban károsodtak, az alperes részéről a haszonbér fizetésében tanúsított néhány napi késedelem nem tekinthető oly szerződésszegésnek, a mely a haszonbéri szerződés megszüntetését vonhatná maga után. Ezek szerint az alperesnek az 1893. évi XVIII. t.-cz. 185. §-ának a) pontjára alapított felülvizsgálati kérelme alapos lévén, a felebbezési biróság ítéletét meg kellett változtatni és a felpereseket keresetükkel el kellett utasítani. A felmerült per, felebbezési és felülvizsgálati eljárásbeli költség a fennebb idézett törvény 110. §-a rendelkezésének alkalmazásával, a peres felek között kölcsönösen azért szüntettetett meg, mert a perre késedelmével, az alperes is okot szolgáltatott. (Kir. Curia I. G. 132/1908. 1908 augusztus 24.)