Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIV. kötet 1908,1909 (Budapest, 1910)

1 dési akaratra, mint arra, hogy az említett esetben a haszonbérbeadó a szerződést azonnal megszüntetheti, jogilag következtetni annál kevésbbé lehet; mert a tényállásból kitűnően alperes meg sem kísérelte annak bizonyítását és nem is kérte megállapíttatni, hogy a felek a kifejezéseknek a közönséges értelemtől eltérő más értelmet vagy jelentőséget tulajdonítottak; és mivel ugyané szerződési pont a szerződés szegésén alapuló haszonbérmegszűnés jogi tekintete alá nem eső felmondás jogi következményei iránt külön intézkedik. A felebbezési bíróság tehát nem sértett jogszabályt, midőn ama jogi álláspontra helyezkedett, hogy a szerződésellenes cselekmények miatt a haszonbéri viszony azonnal megszüntethető. De alaptalanok alperesnek ama további panaszai is, mintha a felebbezési biróság a vonatkozó haszonbérlet megszüntető okok elfogadásával jogszabályt sertett volna; mert a felebbezési biróság Ítéletében megállapított és a S. E. 197. §-a értelmében a felülvizsgálati eljárásban is irányadó tényállás szerint, alperes a haszonbérelt ingatlan egy részét alhaszonbérbe adta, az akácz- és fűzfákban legeltetés által jelentékeny kárt okozott, egy 300 öl hosszú és 4 öl széles és egy 500 öl hosszú gyep-utat felbontatott és feltöretett, és végül a vízlevezető árkokat alperes nem gondozván, azok eltaposott és eliszaposodott voltuknál fogva rendeltetésüknek meg nem felelnek. Alperesnek eme cselekményei a szerződés 16., 17. és 18. pontjainak világos rendelkezéseibe ütköznek és együttvéve hatásukban tekintettel különösen arra, hogy a haszonbérlő a haszonbérleményen a művelési ágakban önkényesen változtatást eszközölni nem jogosult, oly lényegesek, hogy egyszersmind az 0. P. T. 118. §. első pontjának rendelkezése alá esnek, minélfogva azoknak szerződésbontó okokként történt elfogadásával a felebbezési biróság jogszabályt nem sértett. Idevonatkozóan megjegyeztetik, hogy a vízlevezető árok iránt a szerződésben külön kifejezett rendelkezés ugyan nem foglaltatik, azonban a víz kellő levezethetésének fentartása az okszerű gazdálkodás keretébe tartozván, felperes szerződésbontó okul ezt is felhozhatta és fel is hozta. A szerződés megszüntetése kérdésében alperes jogszabálysértésként azt is panaszolja, hogy a haszonbérleti viszony nem