Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIV. kötet 1908,1909 (Budapest, 1910)

2828. Az írásba foglalt szerződések értelmezésénél első sorban a szavaknak egymással való összefüggésében, azok közönségesen elfogadott értelméből és jelentőségéből kell a szerződő feleknek szerződési akaratára jogilag következtetni, hacsak nem bizonyíttatik, hogy a felek a kifejezéseknek a közönséges értelemtől eltérő más értelmet vagy jelentőséget tulajdonítottak. A haszonbérleti szerződésben kikötve lévén, hogyha a haszonbérlő a szerződést vonatkozó rendelkezéseiben megsérti, a haszonbérbeadó a szerződéses viszonyt azonnal felbonthatja, eme szerződésszegések beálltával a haszonbérleti viszony a szerződés erejénél fogva azonnal megszüntethető s e tekintetben a felmondásra nézvo netán fennálló helyi szokás sem irányadó. (Erd. e.) A felebbezési bíróság a keresetnek helyt adva, az illető haszonbéri szerződést megszüntette, a kir. Curia pedig alperest felülvizsgálati kérelmével elutasította a következő indokolással : Alperes felülvizsgálati kérelme alaptalannak találtatott. A mi alperesnek a tényállás szerint tartalmilag való haszonbéri szerződés 14. pontjának helytelen értelmezésére vonatkozó első és főpanaszát illeti, az azért alaptalan; mert az írásba foglalt szerződések értelmezésénél elsősorban a szavaknak egymással való összefüggésében, azok közönségesen elfogadott értelméből és jelentőségéből kell a szerződő feleknek szerződési akaratára jogilag következtetni, hacsak nem bizonyíttatik, hogy a felek a kifejezéseknek a közönséges értelemtől eltérő más értelmet vagy jelentőséget tulajdonítottak; már pedig a szerződés 14. pontjában az mondatván ki, hogy a haszonbéri viszony a 6. vagyis az utolsó bérleti év leteltével, úgy akkor is felmondottnak tekintendő, ha a haszonbérlő a szerződés bármely pontját megszegné, ebből a rendelkezésből más szerzőCuriiii határozatok. XIV. köt. 1