Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIV. kötet 1908,1909 (Budapest, 1910)
284 Az alperesek felülvizsgálati kérelmükben azt panaszolják, liogy a felebbezési bíróság eljárási jogszabályt sértett meg, midőn az eljárás felfüggesztését és a tényállásnak az elsőbiróság által megállapítását rendelte el. Ez a panasz alapos. A felebbezési bíróság ugyanis teljesen téves felfogással itéli meg a felfüggesztésnek a S. E. 44. §-ában szabályozott intézményét, midőn ugyanavval az ítéletével az elsőbiróságot bizonyos tényállások megállapítására és ezek alapján bizonyos vitás jogkérdések eldöntésére utasítva, e megállapítás és eldöntés megtörténtéig, egyben az eljárást felfüggeszti, bolott a felfüggesztés -esetén az eljárásnak nyugodnia kell mindaddig, míg a bíróságnál vagy közigazgatási hatóságnál folyamatban levő vagy a jogvitából kifolyóan megindítandó más jogügy jogerős befejezésre, illetve végérvényes eldöntésre nem jut. A felfüggesztés elrendelhetésének előfeltétele tehát még egy másik jogügy, a melynek elintézése előtt a folyamatba tett peres ügy érdeme el nem dönthető, •de önmagának ellenmondó a felebbezési bíróság olyan intézkedése, a mely a S. E. 44. §-ára hivatkozással, felfüggesztia jogvitában való eljárást és egyben további eljárásra utasítja az elsőbiróságot. De különben avval is lényeges eljárási jogszabályt sértett meg a felebbezési bíróság, hogy a helyett, hogy a véleménye szerint az elsőbiróság által hiányosan tárgyalt peres ügyet a S. E. 152. és következő § §-ai értelmében újra tárgyalta volna, azt további tárgyalás és Ítélethozatal végett az elsőbirósághoz utasította vissza, noha sem a 165. §-ban felsorolt és azokhoz hasonló valamely eset, sem pedig a közbenszóló Ítéletnek vagy a perújításnak helyt nem adó elsőbirósági ítéletnek a S. E. 167. §-ában szabályozott esete itt fönn nem forgott. Már pedig a felebbezési bíróság a S. E. 167. §-a értelmében csakis az ott •egyenként felsorolt két esetben jogosult határozatát az elsőbiróságtól eldöntött kérdésre szorítani és az ügyet, a mennyiben szükségét látja, az elsőbirósághoz visszautasítani, de nem akkor, a mikor az elsőbiróság, mint pl, ebben az esetben, a felperességi jog és az igényper jogalapjának hiánya okából vagy hasonló •egyéb okból utasította el a felperest keresetével, (hasonló értelemben határozott a m. kir. Curia 1907 június 13-án I. G. 190 .sz. a.).* * Lásd: XII. kötet 426. lapján.