Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIV. kötet 1908,1909 (Budapest, 1910)

278 szerződés 21. pontja szerint ugyanis a haszonbérnek minden év május és november havának első napján esedékes félévi részletét a bérbeadóknak vagy azok megbízottjának kell előre megfizetni, a bérlők azonban jogosultak ezt a fizetést, 5%-os késedelmi kamat megtérítésével, az illető hónap 14. napjáig teljesíteni. A haszon* bérleti szerződésnek ugyanez a pontja megszabja azt is, hogy a haszonbérnek nem pontos és nem teljes fizetése esetében a bérbe­adók jogosultak a haszonbérleti jogviszonyt azonnal megszüntetni, továbbá, hogy ha a bérlök a bérbeadóval szemben bárminemű ellenköveteléseket támasztanak, nincs joguk azt a mindenkori bér­összegből levonni, hanem a bérbeadók ezeket a követeléseket megvizsgálni és megfizetni kötelesek, ha pedig a bérbeadók eze­ket az ellenköveteléseket egészen vagy részben el nem ismerik,, akkor a bíróság dönt, a nélkül, hogy ez a felek pgyéb szerződé­ses viszonyán változtatna. A haszonbérleti szerződés 22. pontjá­ban a szerződő felek kijelentik, hogy K. Lipótot (a felperest) a bérbeadók és G. Hermannt (az I.-rendű alperest) a bérlők részé­ről mindenkor úgy kell tekinteni, mint feleségük, illetve szerződő­társuk megbízottját, úgy, hogy a megnevezett két férjnek a szer­ződés végrehajtása («Ausübung») körül végzett összes jogcselek­ményei feleségükre is joghatályosak. Úgyanígy az összes fizetések és egyéb szerződéses teljesítések, átadások és átvételek K. Lipót, illetve G. Hermann kezéhez történhetnek és sem K.-né, sem G.-né nem támadhatják meg férjük valamely cselekményét, mint olyant, a mely őket nem kötelezi. Ezekből a szerződéses rendelkezésekből, a használt szavak­nak közönséges értelmezésével, az következik, hogy az alperes bérlők a haszonbérnek félévi egész részletét joghatályosan csakis mindkét haszonbérbeadónak, vagy pedig a K. Lipótné által a haszonbérleti szerződésben kifejezetten meghatalmazottjának ren­delt K. Lipót kezéhez fizethették, vagy számolhatták el, miért is az alperesek akkor, a mikor 1907. évi május 13-án vagy 21-én K. Lipótné kezéhez fizettek meg az 1907. május hó 1-én esedé­kessé vált haszonbérrészletből 6101 K 78 fillér készpénzt, a töb­bit pedig elszámolták, nem a szerződés értelmében feleltek meg fizető kötelezettségüknek. Nem teljesítettek tehát a szerződés 21. és 22. pontja értel­mében és joghatályosan az alperesek akkor sem, a mikor az ese­dékes félévi haszonbér összegnek többi részét ellenköveteléseik

Next

/
Oldalképek
Tartalom