Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIV. kötet 1908,1909 (Budapest, 1910)

279 beszámításával egyenlítették ki, a felperes felesége pedig ugyancsak a szerződés ellenére és a férjét, a felperest nem kötelező joghatálylyal cselekedett, a mikor a fizetést ebben az alakban elfogadta. Mert noha a beszámítás a kötelezettség megszüntetésének egyik törvényes módja, a mely a haszonbérlet jogviszonyában is helyt foghat: az ennek a pernek az alapját tevő jogviszonyban az alperesek beszámílással azért nem élhettek a haszonbérbeadókkal szemben, mert a haszonbérleti szerződés 21. pontjának helyes értelme szerint a bérlők, — a haszonbérbeadók beleegyezésénekmagától értetődő esetét kivéve, semminemű ellenkövetelésüket nincsenek jogosítva a haszonbér összegéből levonni és az ezek tekintetében támadó vitás kérdéseket a bíróság dönti el, addig azonban a bérlők a mindenkor esedékessé váló bérösszeget megfizetni tartoznak, ha pedig nem teszik: a szerződés egyéb rendelkezéseit kell alkalmazni, vagyis a bérbeadók nem pontos és nem teljes fizetés okából a haszonbérleti jogviszony megszüntetését követelhetik. A haszonbérleti szerződésnek ezt a kifejezett rendelkezését a haszonbérbeadók egyike sem jogosult a másiknak hozzájárulása nélkül félretenni, vagy megváltoztatni, mert a tulajdonostársak által közösen megállapított szerződés csakis azoknak együttes beleegyezésével módosítható. Már pedig a megállapított és nem is vitás tényállás szerint a felperes, a kivel szemben az I.-rendű alperes ellenköveteléseit beszámítással érvényesíteni akarta, ezt a beszámítást kifejezetten visszautasította és annak utána — ügyvédjének 1907 május hó 8-án kelt levele útján — az I.-rondű alperest kifejezetten arra is figyelmeztette, hogy a haszonbéröszszeg fizetésének a megszabott jogkövetkezmények terhével, a szerződés értelmében kell történnie és hogy ő joghatályosnak csakis az annak rendelkezései szerint való fizetést fogja elismerni, miért is inti, hogy a feleségével ne bocsátkozzék tárgyalásokba a haszonbérrészlet dolgában. Ha tehát az I.-rendű alperes, mindezek ellenére, ellenköveteléseit a felperes feleségének teljesített fizetéskor mégis beszámította: úgy ezzel kétségtelenül a haszonbérleti szerződés 21. pontjának ellenére járt el, sőt tudva azt, hogy a felperes a beszámítást kifejezetten ellenezte volt, rosszhisszeműen cselekedett, midőn e beszámítással a felperes feleségével szemben élt, a kinek nemcsak az általános jogelvek értelmében nem volt joga férjének ha-