Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIV. kötet 1908,1909 (Budapest, 1910)

Minthogy ezek szerint a felperes által teljesített orvoslás díjazása iránt annak összegére nézve évenkénti átalányban, vagy a J. házastársak elhalálozása esetére valamely meghatározott öszszegben megállapodásra létre nem jött, jogilag nem lehet kétséges, hogy a felperes díjazására nézve az 1876. évi XIV. t.-cz. 48. §-a rendelkezése az irányadó és ennek a jogszabálynak alkalmazását nem zárja ki az a megállapított körülmény, hogy a felperes a gyógykezelés egész ideje alatt orvosi számlát elő nem terjesztett, díjazásának megfizetését a J. házastársaktól ezeknek életében nem követelte és ezek a házastársak haláluk esetére a díjazás iránt nem intézkedtek. Ekként a felebbviteli bíróság jogszabályt sértett azzal, hogy a felperes jogigényét nem azon az alapon birálta meg, a melyre az a megállapított tényállás szerint fektetendő és mellőzte azt a jogszabályt, hogy az orvos díja a teljesített munka és fáradozás mérvének megfelelőleg, a magánorvoslásra nézve kiadott belügyminiszteri rendeletnek és az azzal közölt díjszabásnak, valamint az erre nézve meghallgatandó szakértők véleményének szem előtt tartásával állapítandó meg s a felperes díjazásának ez alapon való összegszerű megállapításába téves álláspontjánál fogva nem ís bocsátkozott: ennélfogva az ügy ezúttal érdemileg eldönthető nem lévén, az ítéletet úgy a felperesnek, mint az ötödrendű alperesnek e részbeni felülvizsgálati panasza következtében a S. E. 204. §-a alapján fel kellett oldani és a felebbezési bíróságot a megfelelő további eljárásra s új határozat hozatalára kellett utasítani. A felperesnek az a panasza, hogy a felebbezési bíróság jogszabályt sértett, a mikor a felperes eskü alatti vallomását nem annak egész tartalmára nézve fogadta el bizonyítékul és nem indokolta azt, hogy miért nem fogadta el bizonyítottnak az orvosi látogatások és külön beavatkozások száma szerinti díjazásra vonatkozó megállapodás létrejöttét, ezzel a döntéssel tárgytalanná vált. (Kir. Guria 1. G. 73/1909. 1909 jun. 3.)