Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIV. kötet 1908,1909 (Budapest, 1910)

-252 Az elsőbiróság a 1. és jelzálogbanknak a már előzően csőd alá került F. László ellen 10,000 K iránti perében érdemleges Ítéletet hozott, a felebbezési bíróság a csődtömeggondnok felebbezése alapján az elsőbiróság Ítéletét feloldotta'és az eljárást megszüntette, a kir. Guria pedig a felebbezési bíróság végzését helybenhagyta a következő indokolással: A felek között nem vitás az, hogy F. László ellen a csőd a jelen per megindítását megelőző joghatálylyal nyittatott meg és még fennáll. A Gs. T. 3. és 8. §§. rendelkezéséből következik, hogy a közadós ellen tisztán személyes természetű igények iránt a csőd tartama alatt is per indítható és marasztaló határozat hozható, azonban az ilyen marasztalás alapján a csőd tartama alatt olyan vagyonra, a mire a csődnyitás hatálya kiterjed, végrehajtás nem vezethető. Felperes keresetlevelében kifejezetten azt jelentette ki, hogy kielégítést nem az általános csődtömegből, hanem elsősorban azokból az ingatlanokból kíván, a melyekre zálogjoga a kereseti követelés erejéig F. László ellen be van kebelezve és felperes felfolyamodásában is arra az álláspontra helyezkedik, hogy ő, mint külön kielégítésre jogosított hitelező helyesen vonta perbe magát a közadóst. Ámde a csődtörvény 1. §-a szerint azokra az ingatlanokra a csődnyitás joghatálya kétségtelenül kiterjed és így felperes a jelen perben tulajdonképen a csődtömeg ellen kiván igényt érvényesíteni, illetőleg a jelen pernek tárgya nyilván a csődtömeghez tartozó javakra és jogokra vonatkozik; már pedig a csődtörvény 152. §-a szerint a külön kielégítésre jogosított hitelező csődön kívül is a törvényes lépéseket a tömeggondnok ellen köteles intézni és a csődtörvény 8. §. szerint a csődnyitás hatályának kezdete után olyan pereket, melyeknek tárgyát a csődtömeghez tartozó javak vagy jogok képezik, a közadós ellen sem megindítani, sem ellene folytatni nem lehet. A felebbezési bíróság ugyan végzésének indokolásában tévesen hozta fel az illetékesség hiányát is; mert a per során sem a közadós, sem a tömeggondnok az illetékesség hiánya miatt pergátló kifogást nem tett, felperes keresete pedig figyelemmel a Cs. T. 153. §-ra is, tárgyánál fogva nem olyan, hogy valamely külön ügybirósághoz akként volna utalva, hogy ettől eltérésnek helye nem lenne és így a jelen perben a felebbezési bíróság által az illetékesség kérdése hivatalból vizsgálható nem volt.