Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIV. kötet 1908,1909 (Budapest, 1910)

251 érdekhez mérten a kikötött kötbér aránytalanul magas és hogy ehhez mérten összegileg mennyi a megfelelő kötbér, egyaránt ténykérdés. Igaz ugyan, hogy e tekintetben a felebbezési bíróság az Ítéletének indokaiban a kárról is említést tesz; azonban nyilván kitetszik ezekből az indokokból, hogy a felebbezési bíróság a tényállást tulajdonképen arra nézve állapította meg, hogy a jelen, esetben mi az az érdek, a minek biztosítására az 5000 K kiköttetett, hogy ehhez az érdekhez mérten az 5000 K aránytalanul magas és hogy ehhez mérten 900 K a megfelelő összeg. Ennél a ténymegállapításnál a felebbezési bíróság a pernek: anyagát méltatta és a S. E. 64. §. rendelkezéséhez képest előadta az okokat, a melyek ténybeli meggyőződését előidézték; ez ellen a tényállás ellen pedig sem felperes felülvizsgálati kérelmében, sem alperes csatlakozási kérelmében a S. E. 197. §-ában meghatározott alapra visszavezethető panaszt fel sem hozott; ez. a tényállás tehát az utóbb idézett törvényszakasz szerint a felülvizsgálati eljárásnál is irányadó. Mindkét fél részben nyertes és részben vesztes lett, és alperes felebbezése csak részben vezetett sikerre ; éppen azért nem ütközik a S. E. 110. és 168. §§-ban foglalt jogszabályba a felebbezési bíróságnak az a rendelkezése, a mely szerint az elsőbirósági eljárás költségében alperest elmarasztalta és a felebbezési eljárás költségét a felek között kölcsönösen megszüntette. Ezeknél fogva felperest felülvizsgálati és alperest csatlakozási kérelmével el kellett utasítani és ennek következtében a felülvizsgálati eljárás költségét a felek között a S. E. 204. §-a szerint kölcsönösen megszüntetni. (Kir. Guria I. G. 64/1909. 1909 május 18.) 2935. A Cs. T. 152. §-a szerint a külön kielégítésre jogosított hitelező esődön kívül is a törvényes lépéseket a tömeggondnok ellen köteles intézni és a Cs. T. 8. §-a szerint a csődnyitás hatályának kezdete után olyan pereket, melyeknek tárgyát a csődtömeghez tartozó javak vagy jogok képezik, a közadós ellen sem megindítani, sem ellene folytatni nem lehet.