Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIV. kötet 1908,1909 (Budapest, 1910)

24ö fizetésére kötelezte, miért is a felebbezési bíróság Ítéletének megváltoztatásával a felpereseket keresetüknek erre az összegre irányuló részével elutasítani kellett. A felpereseknek az erdősítésnek elmulasztása jogczímén történt marasztalásának okából felhozott panasza nem állhat meg. A felebbezési bíróság ugyanis a S. E. 65. §-ának rendelkezéséhez képest szakértők véleménye és egyéb bizonyításfelvétel alapján, az összes körülmények figyelembe vételével legjobb belátása szerint állapította meg azt a kárt, a melyet a felperesek az alpereseknek avval okoztak, hogy a szerződéses erdőterületet nem a letárolás évében, hanem átlagosan 4 éves késedelemmel vetették el kocsányos tölgymakkal, de nem részesítették kellő gondozásban sem, a mennyiben 1960 Ll-öl területen a gaz elnyomta a csemetéket; továbbá hogy 3870 Cl-öl területet nem vetettek be tölgymakkal, hanem azt idősebb kocsányos tölgycsemetékkel rakták, de ez az erdősítés nem sikerült úgy, hogy eme területnek újra beerdősítése szükséges; végül azt a kárt, a mely a kihasznált 21,340 D-ölnyi területen az erdősítéseknek nem a szerződés 12. pontjának megfelelő időben történt foganatosítása folytán az ingatlan tulajdonosára növedékvesztességben származott. Ugyancsak a szakértők véleménye alapján állapította meg a felebbezési bíróság azt is, hogy a szerződés szerint kitermelhető erdő 30,000 LJ-öles területéből csak 7860 D-öl terület olyan, a mely a talajviszonyok miatt a szerződésben előírt módon kocsányos tölgygyei be nem erdősithető. Evvel a szabályszerűen megállapított és meg nem támadott, tehát a felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállással szemben, a felperesek a talajviszonyokra és az időjárásra, mint az egész területnek a szerződés szerint beerdősítését gátló körülményekre annál kevésbé hivatkozhatnak, mert az 1895 november 11-én a korábbi bérletük letelte után, létrejött C 7. a. megállapodás tanúsága szerint a felperesek jól ismerték az általuk bérbevett erdőterületnek is talajviszonyait és újra beerdősítésének nehézségeit és annak ellenére mégis kifejezetten kötelezték magukat arra, hogy az esetre, ha a haszonbérlet folyama alatt a haszonbérlők által létesítendő erdőkulturák elemi csapások vagy bármely más okok miatt nem sikerülnének tökéletesen, kötelesek lesznek a haszonbérbevevők ezen erdőkulturát a saját költségű-