Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIV. kötet 1908,1909 (Budapest, 1910)

24ü kön a legközelebbi év folyamán újra erdősíteni s azt mindaddig és annyiszor ismételni, míg az újrabeerdősítés kifogástalan leend. A felpereseknek ilyen módon lekötelezése és a fönn megírt tényállás mellett a felebbezési bíróság nem sértett meg anyagi jogszabályt, midőn a felpereseknek véikességét a szerződés 12. pontjának be nem tartása körül megállapítva, őket a szerződésellenes gazdálkodásból eredő kárnak megtérítésére kötelezte. A kárnak a S. E. 65. §-a értelmében megállapított mennyisége pedig ténykérdés levén: az a felülvizsgálatnak nem tárgya. Avval sem sértett jogszabályt a felebbezési bíróság, hogy az így megállapított kárösszegbe nem számította be a felperesek által a bérelt területen tett beruházások értékét, mert a haszonbérleti szerződés kifejezett és a felperesek által felülvizsgálati kérelmükben is elismert rendelkezése szerint ezek a beruházások ellenszolgáltatás nélkül lesznek a haszonbérbeadók tulajdonaivá; értéküknek a felperesek javára bármi czímen beszámítása tehát csak is a haszonbérleti szerződés kifejezett tartalma ellenére történhetnék meg. Avval sem sértett jogszabályt a felebbezési biróság, hogy Ítéletéből mellőzte az ítéleti illetéknek ki által viselésére vonatkozó rendelkezést. A felebbezési bíróságnak ez az eljárása nemcsak állandó joggyakorlatunknak felel meg, hanem a hatályos pénzügyi törvényeknek is, a melyek az ítélet illetékének megszabását, tehát viselőjének meghatározását is, kifejezetten a pénzügyi hatóság hatáskörébe utalják. Az 1881 : XXXIV. t.-cz. 4. és13. §-a, valamint az 1889: XXVIII. t.-cz. 17. §-a értelmében a pénzügyi hatóság kibocsátotta fizetési meghagyással kirótt illeték megszabásának helyessége és jogossága, tehát nemcsak számszerű összege ellen az 1889: XXVIII. t.-cz. 21. §-a értelmében a pénzügyigazgatósághoz van felebbezésnek helye, a mely szabály szintén kizárja annak a jogi lehetőségét, hogy a biróság a maga hatáskörében joghatályosan döntsön az illeték viselésének kérdésében. Alapos azonban a felpereseknek az a panaszuk, hogy a felebbezési biróság anyagi jogszabályt sértett meg, midőn az. I—III. rendű alpereseket nem a IV. rendű alperessel egyetemlegesen kötelezte a teljesítésre. Figyelmen kívül hagyva ugyanis a felperesek által felülvizsgálati kérelmükben a beavatkozásról tévesen áhítottakat, — mert