Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIV. kötet 1908,1909 (Budapest, 1910)

239 dotta ki, felperest követelésével külön perútra utasította, egyúttal alperes viszonkeresetének helyt adva, a haszonbéri szerződést megszűntnek kimondotta, a kir. Guria felperes felülvizsgálati kérelmének részben helyet adott, alperesek fentartott viszonkeresetére nézve is mindkét alsóbirósa'g Ítéletét feloldotta és arra a viszonkeresetre nézve az eljárást megszüntette, egyebekben a felperes érdemi panaszainak mellőzésével felperes felülvizsgálati kérelmének helyet nem adott és ugyanőt perköltségben marasztalta a következő indokolással: Felperes panaszolja azt, hogy szerinte a felebbezési bíróság jogszabályt sértett azzal, hogy 1 pajta és 1 cselédház nem használhatása alapján kárpótlás gyanánt készpénz fizetésére irányuló keresete ellen alperes részéről az illetékesség hiányára alapított pergátló kifogásnak helyet adott. Ez a panasz a S. E. 184. és 214. §§., illetőleg az 1881: L1X. t. cz. 59. §. 4. pontjának rendelkezéséhez képest tekintetbe nem vehető; mert az alperesi pergátló kifogás felett az elsőbiróság is határozván, a felett a pergátló kifogás felett a felebbezési biróság másodfokulag határozott; azonban a felperesnek az a keresete kártérítés czímén készpénz fizetésére irányul és így tárgyánál fogva nincs valamely külön ügybirósághoz akként utalva, hogy attól eltérésnek helye nem lenne, ilyen körülmények között tehát a felebbezési bíróságnak az illetékesség felett hozott ama határozata érdemileg felülvizsgálat alá nem vehető. Felperes további panasza az, hogy szerinte a felebbezési biróság jogszabályt sértett azzal, hogy őt azzal a kérelmével, hogy alperesek a cselédház felépíttetésére és a hasznavehetetlenné vált úri laknak felperes által történt felépíttetésével felmerült költségek megfizetésére köteleztessenek, külön perútra utasította. Ez a panasz alaptalan. A jelen esetben ugyanis az alább kifejtettekhez képest egyáltalában ki volt zárva az, hogy felperesnek a cselédház felépíttetésére és az úrilak felépíttetést költségének megfizetésére irányuló kérelme érdemben eldöntessék. Felperesnek további panasza az, hogy a felebbezési biróság eljárási szabályt sértett azzal, hogy alperesek fentartott viszonkeresetének érdemi eldöntésébe bocsátkozott annak ellenére, hogy alperesi részről az illetékesség hiányára alapított pergátló kifogásnak helyet adott.