Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIV. kötet 1908,1909 (Budapest, 1910)

233 másra jutásakor késedelem nélkül bírói szemle útján állapílandók még és csakis az így késedelem nélkül megállapított hiányok lehetnek azok, a melyekre a bérlő elállási jogot alapíthat. A pervesztes fél a perbebivott szavatos részére költség megtérítésére nem kötelezhető. A felebbezési birőság felperest bérkövetelésével elutasította, ellenben alperes czég felebbezési kérelmének helyt adva, a bérleti szerződést megszüntette, a kir. Guria alperest a kereseti 5400 és 44-00 K bérkövetelési tőkék és jár.-ban marasztalta és alperest viszonkeresetével elutasította a következő indokolással: A felebbezési bíróság Ítéletét a S. E. 185. §. a) és c) pontjai alapján a felperes és a szavatosok támadták meg felülvizsgálati kérelemmel. Egyebek közt pedig azt panaszolják, hogy a felebbezési bíróság jogszabályt sértett, a mikor az itélt dolog kifogásának helyet nem adott. Ez a panasz már azért sem bír megállható alappal, mert az alperes részéről néhai F. Károly örökösei ellen felmondás érvényességének birói kimondása iránt folytatott per, a melyben a budapesti kir. törvényszék, mint felülvizsgálati bíróság az 1908. IV. E. 42. számú ítéletet hozta, az 1894 deczember 23-án 4873. sz. a. kiadott igazságügyminiszteri rendelettel szabályozott lakfelmondási eljárás szerint tárgyaltatott, ennek a rendeletnek 18. §-a szerint pedig az a fél, a ki az azon rendelettel megálla; pított eljárásban jogsérelmet szenvedett, igényét a törvény rendes útján érvényesítheti és így az idézett Ítéletre az itélt dolog szempontjából eredménynyel hivatkozni nem lehet. Továbbá a felperes és a szavatosok azt is panaszolják, hogy a felebbezési bíróság helytelenül alkalmazta a Budapest fővárosi lakbérleti szabályrendelet 20. és 22. §-a rendelkezését, a mikor az arra irányuló alperesi viszonkeresetnek helyt adott, hogy az alperes a bérlemény egy részében, a bérlet tartama alatt beállott nedvesség miatti nem használhatás alapján a bérleti szerződéstől elállani jogosult és ennek következtében a bérkövetelés iránt támasztott kereseteket elutasította. Ez a panasz alaposnak találtatott. A felebbezési bíróság ítéleti tényállása szerint ugyanis az