Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIV. kötet 1908,1909 (Budapest, 1910)

225 A mikor tehát a felperes dr. B. J.-nak, mint meghatalmazottjának, ezt az eladási cselekményét magáévá tette, s az adásvételi szerződést a tulajdonjognak az alperesek javára bekebelezésével és az ingatlannak birtokbaadásával teljesítette is, az alperesek pedig ezt a teljesítést elfogadták, akkor annál kevésbbé állhatnak elő eredinénynyel azzal a kifogással, hogy a cs—i 8. sz. telekjegyzőkönyvbe foglalt egész ingatlant a felperes már az alperesekkel létesült vétel előtt dr. B. J.-nak és M. K.-nak eladta és hogy ekként annak az ingatlannak 28 hold 30 • ölnyi részét már nem a felperes, hanem csak dr. B. J. és M. K. adhatták volna el az alpereseknek, mivel az alpereseknek a telekkönyvi tulajdonjognak és a birtoknak megszerzése után ahhoz, hogy a felperes kőzt és dr. B. J., valamint M. K. közt forgott-e fenn korábban a cs—i 8. sz. tjkvben foglalt ingatlan tulajdonjogának ez utóbbiakra való átruházása tekintetében valamely jogviszony, semmi közük nem lehet, kivált a mikor dr. B. J. állítólagos egyik vevő, mint a felperes megbízottja, ebben a minőségben maga is hozzájárult az alperesek részére való eladáshoz. Következésképen nem sértett a felebbezési bíróság jogszabályt azzal, hogy az ajánlott tanúbizonyitást el nem rendelte, iratokat nem szerzett be, a felperest eskü alatt ki nem hallgatta és a csatolt iratokat figyelembe nem vette arra nézve, hogy a felperes a cs—i ingatlanokat megelőzőleg eladta-e, hogy azok dr. B. J. és M. K. tulajdonaivá váltak-e telekkönyvön kívül és hogy ezek az ingatlanok felett tulajdonosokként rendelkeztek, s azokból másoknak valamely részt saját nevükben eladtak és feles művelésre kiadtak. Továbbá alaptalan az a panasz, hogy a felebbezési bíróság helytelenül értelmezte az A alatti szerződést, a mikor abból az alpereseknek a vételár letételére vonatkozó kötelezettségét következtette, mert az A) alatti okirat 6. pontjában az van kifejezve, hogy az alperesek, habár a felperes szavatol a tehermentességért, 1907 április l-ig, a vételárhátralékot vegy kifizetni, vagy birói letétbe helyezni kötelesek. Végül alaptalannak találtatott az alpereseknek az a panasza, hogy a felebbezési bíróság őket jogszabály sértésével zárta el annak a tényállításnak bizonyitásától, hogy dr. B, J.-sal, a ki a felperesnek az eladás körül meghatalmazottja volt, a kereseti vételárhátralék fizetési módozatára nézve az A. alatti adásCuriai határozatok. XIV. köt. 15