Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIV. kötet 1908,1909 (Budapest, 1910)

felülvizsgálati eljárási költség megtérítésére a S. E. 204. §-a alapján a felperes volt kötelezendő. (Kir. Curia L G. 46/1909. 1909 május 5.) 2925. Az a megállapodás, hogy az ingatlan vevői a megvett ingatlanra törlesztéses kölcsönt fognak felvenni és a vételárhátralékot ahból fogják kifizetni, nem hatályos, mert az olyan határozatlan megállapodás mellett, a melynél a törlesztéses kölcsön felvételének és az abból való fizetésnek időpontja meghatározva nincs, kizárólag a vevőnek tetszésére volna bizva a szándékolt törlesztéses kölcsön felvétele és az abból való fizetés időpontja. A felebbezési bíróság alpereseket 16,732 K 70 f hátralékos vételár megfizetésére kötelezte, a kir. Curia pedig felülvizsgálati kérelmükkel elutasította a következő indokolással: A felebbezési bíróság Ítéletét a S. E. 185. §. a) és c) pontjai alapján az alperesek támadták meg felülvizsgálati kérelemmel Az alpereseknek az a panasza, hogy a felebbezési bíróság jogszabály sértésével állapította meg az arra vonatkozó tényállást, hogy a kereseti ingatlant az alperesek a felperestől vették s az eladásnál dr. B. .1. csak a felperes megbízottjaként működött közre és az A) alatti adásvételi szerződés tartalmilag valódi s igy szerződésbeli jogok és kötelezettségek csak a peres felek közt származtak, alaptalannak találtatott. Ugyanis nem lévén vitás a peres felek közt az, hogy a cs—i 8. sz. telekjegyzőkönyvbe felvett ingatlanok a felperes telekkönyvi tulajdonai voltak, az A) alatti szerződési okirat tartalmából nyilvánvaló, hogy ezeknek az ingatlanoknak 28 hold 30 D-ölnyi része iránt az alperesek az adásvételi szerződést dr. B. J.-sal, mint a felperes teljhatalmú megbízottjával kötötték meg. Az sem volt vitás a peres felek közt, hogy az alpereseknek akarata a szóban forgó 28 hold 30 D-öl földnek tulajdonul megszerzésére volt irányozva és hogy erre a földre nézve az alperesek a tulajdonjogot telekkönyvileg is megszerezték, s az ingatlant tényleges birtokukba és használatukba vették.