Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIV. kötet 1908,1909 (Budapest, 1910)
216 A felebbezési bíróság Ítéletében megállapított és a S. E. 197. §-a értelmében a felülvizsgálati eljárásban is irányadó tényállás szerint igaz ugyan, hogy felperes, ki a közös háztartásból gyógyíttatása czéljából önként távozott, annak ellenére, hogy alperes őt a közös háztartásba való visszatérésre bíróilag felhívta, alpereshez vissza nem tért; azonban tényként állapíttatott meg az is, hogy alperes ezután felperes ellen bontó pert tett folyamatba, melynek rendén az 1905. évi július hó 12-én megtartott tárgyaláson felperes — az e perbeli alperes — azt jelentvén ki, hogy nejének megbocsátott, a pert letette: mind ezek daczára azonban a peres felek a háztartási életközösséget újból fel nem vették, hanem később egy találkozásban állapodtak meg az iránt, hogy a kibékülés, illetőleg az életközösség újból felvétele tekintetében megállapodjanak, Emez a tényállás szerint a P. szállóba tervezett találkozásról, felperes lekésett és e miatt alperes által megkérdeztetvén, annak két izben is tett kérdésére valótlan állítást hozott fel, alperes pedig a feletti felháborodásában, felperes ellen támadólag lépett fel, a nélkül azonban, hogy azt tettleg bántalmazta volna. Eme jelenet következtében a tervezett kibékülés meghiúsult és felperes a közös háztartásba vissza nem tért; minthogy azonban az a körülmény, hogy felperes a megbeszélt találkozásról tőrtént elkésésének valódi okát férje előtt eltitkolta, nem oly súlyos természetű tény, hogy alperes e miatt jogosítva volt ökölbe szorított kézzel nejét megtámadni, a kir. Curia úgy találta, hogy felperes nem lévén immár kötelezhető arra, hogy alperessel az együttélést újból felvegye, az, mint ki indulatos, durva, eljárásával az együttélés újra felvételét meghiúsította, nejét a vagyoni viszonyoknak végleges rendezéséig ideiglenesen külön eltartani köteles. Ezekhez képest, a felebbezési biróság felperes keresetének elutasításával anyagi jogszabályt sértvén, felperes felülvizsgálati kérelmének helyt adni és a felebbezési biróság Ítéletének megváltoztatásával alperes tartási kötelezettségét megállapítani, egyben pedig, minthogy a felebbezési biróság téves jogi álláspontjánál fogva, a tartás kezdeti időpontja, tartama és összege tekintetében a- tényállást meg nem állapította, ugyanazt a bíróságot az e határozat rendelkező része szerinti további eljárásra utasítani kellett. (Kir. Curia I. G. 35/1909. 1909 április 30.)
