Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIV. kötet 1908,1909 (Budapest, 1910)

206 személyében idézendők perbe, következőleg felperesek jogelőde a fentebbi ügyállásra vaíó tekintettel a s—i volt úrbéri alispáni bíróság által eldöntött rendbeszedési perben szabályszerűen képviselve volt és ebből folyólag, ha a felperesek jogelőde személyesen perbe idézve és meghallgatva nem is volt, ez a ténykörülmény az úrbéri törvényszék hozott ítéletének jogerőre emelkedését annál kevésbé befolyásolhatja, minthogy jogszabály az is, hogy birtokrendezési ügyben a nyomozati eljárás irányadó. Mindezekből pedig jogszerűen az következik, hogy az említett perekben hozott bírói határozatok jogerőre emelkedésére nézve döntő súlylyal egyáltalán nem bírt az, hogy az egyes községi birtokosok személyesen perbe idéztettek-e, vagy hogy a hozott Ítélet részükre kézbesítve volt-e vagy sem. Most már, minthogy az említett rendbeszedési perben a volt úrbéri alispáni bíróság 173. sz. a. kimondotta, hogy felperesek jogelőde a kezén volt ingatlanokat nem az 1853. évi márczius hó 2. napján a megszüntetett úrbéri kapcsolatból fenmaradt jogviszony rendezése tárgyában kiadott pátens 19. §-a, hanem annak 20. §-a alá vonható, tehát időhöz kötött és magánjogi természetű haszonbéri szerződés alapján birtokolja; és minthogy a volt úrbéri alispáni biróság ítéletének ama része, a z—megyei törvényszéknek, mint felebbezési bíróságnak 3707/864. sz. ítélete szerint felebbezés hiányában nem érintetett és így jogerőre emelkedett; továbbá, minthogy az 1896: XXV. t.-cz. 41. §-a szerint e törvény tárgyát képező jogviszonyokra vonatkozóan hozott jogerős ítéletek érintetlenül maradnak: a felebbezési biróság anyagi jogszabályt sértett azzal, hogy ezeknek az ingatlanoknak jogi természetét újólag bírói eldöntés tárgyává tette. Ezek alapján, minthogy a per tárgyává tett ingatlanoknak az előadottak szerint már megállapított jogi természete az 1896 : XXV. t.-cz. 1—3. §-a értelmében az ingatlanokat terhelő szolgálmányok megváltását meg nem engedi, jogszabályt sértett a felebbezési biróság azzal is, hogy e szolgálmányokat megválthatóknak mondotta ki és ezért a felebbezési biróság ítéletét megváltoztatni, felpereseket keresetükkel elutasítani és az összes perköltséget az 1896: XXV. t.-cz. 30. §-a értelmében a peres felek között kölcsönösen megszüntetni kelleti. (Kir. Guria 1. G. Zs. 1/1909. 1909 április 53.)