Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIV. kötet 1908,1909 (Budapest, 1910)

157 A felebbezési bíróság alpereseket részitéletben 500 K bér, majd végitéletben felpereseket alperesek viszonkeresete alapján 1732 K kár megtérítésében marasztalta, a kir. Guria felperesek felülvizsgálati kérelme következtében a felebbezési birósa'g Ítéletét feloldotta és ugyanazt a bíróságot tárgyalás tartására, a tényállásnak megfelelő megállapítására és annak utána a kereset fentartott részére, a viszonkeiesetre, valamint az összes költségnek ki által leendő viselésének kérdésére is kiterjedő új határozat hozatalára utasította a következő indokolással: A felebbezési bíróság Ítéletét anyagi jogszabály megsértése okából a felperesek támadják meg felülvizsgálati kérelemmel; az ebben felhozott panaszok lényegileg alaposak. A felebbezési bíróság Ítéletében foglalt ügyállás szerint a felperesek keresetükben ugyanis, az egyfelül közöttük, másfelül az alperesek között, az előbbiek Z. nevű puszta birtokára az 1902. évi január hó 1. napjától, 1912. évi január hó 1. napjáig terjedő 10 évre kötött haszonbérleti szerződést azért kérték annak lejárata előtt megszüntetni, mivel az alperesek a haszonbér fizetés iránti kötelezettségüknek pontosan meg nem feleltek, egyúttal kérvén az alpereseket az 1907. évi július 1-én lejárt haszonbéri összegből még fizetetlen maradt 500 koronának és kamatainak, valamint az annak behajtása körül felmerült biztosítási végrehajtási, zárlati költségnek és a perköltségnek megfizetésére is kötelezni. Az elsőbiróság az 1907. évi október hó 15. napján Sp. 697/4. sz. a. hozott jogerős részitéletével, a felek között fennállott haszonbérleti szerződést, az alpereseknek a haszonbér fizetésében tanúsított késedelme következtében az 1908. évi január 1. napjával kezdődő joghatálylyal megszüntette; a kereset egyéb részeire nézve pedig a további tárgyalást rendelvén el, ennek során a felperesek a haszonbér iránti követelésüket, annak időközben történt kiegyenlítése következtében elejtették és keresetüket már csak a perköltség, biztosítási végrehajtási és zárlati költségre tartották fenn; mig az alperesek viszonkeresetet támasztottak 2000 korona erejéig azon a czímen, hogy ők 91 hold földet megmunkálva, és abból 60 holdat búzával, 31 holdat pedig rozszsal bevetve adtak át a felpereseknek, holott ilyeneknek visszabocsátására nem voltak kötelezve és ezenfelül a felperesek nekik a P. v. 171/906. sz. alatt kieszközölt előleges birói szemlével 165 korona költséget okoztak, a mi együttvéve 4365 korona értéket képvisel.