Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIV. kötet 1908,1909 (Budapest, 1910)
A peres felek között létesült, és a tényállás szerint tartalmilag való vagyonátruházási szerződés szerint, alperesek a reájuk átruházott ingatlan ellenértéke fejében arra kötelezték magukat, hogy felperest állásához és viszonyaihoz illő — lakáson kívüli — holtigtartó tisztességes teljes ellátásban részesítik, ily természetben való ellátás iránt létrejött szerződés esetében pedig a jogosított a kötelezettektől, a tartásnak pénzbeli egyenértékét jogosult követelni akkor, ha a kötelezettek a természetben való tartás nyújtását megtagadják, vagy ha a természetben való ellátás élvezhetése a kötelezettek tűrhetetlen viselkedésénél, avagy az egységes tartás hiányos kiszolgáltatásánál fogva lehetetlenné vált. Megjegyezve most már azt, hogy a teljes ellátás alatt az élelmen kivül, a világítás, fűtés és ruházat is értendő; és megjegyezve azt, hogy ha mint a jelen esetben a természetben való ellátás lakás nyújtása nélkül köteleztetett, az, egyéb kikötés hiányában a jogosított saját lakásán szolgáltatandó, minthogy a felebbezési biróság Ítéletében megállapított és a S. E. 197. §-a értelmében a felülvizsgálati eljárásban is irányadó tényállás szerint, alperesek az élelmet felperes lakására nem küldték el; és minthogy az 1908. évi április hó 28-án felvett jegyzőkönyvbe iktatottak szerint alperesek kijelentették, hogy az esetre, ha felperes a természetben való ellátást elfogadni vonakodna, ők a megfelelő pénzbeli egyenértéket megfizetni hajlandók, a felebbezési biróság nem sértett jogszabályt, a mikor alpereseket arra kötelezte, hogy a természetbeni ellátás helyett felperesnek a megfelelő pénzbeli egyenértéket fizessék meg. Alpereseknek a marasztalás iránti panasza tehát alaptalan, a mint alaptalan azoknak a tartásdíj összegére és a perköltségre vonatkozó panasza is; mert az, hogy a természetben való ellátásnak minő pénzbeli egyenérték felel meg, ténykérdés, a mely sikeresen csak valamely jogszabálysértésekor támadható meg, ilyen azonban fenn nem forog, mert a felebbezési biróság meggyőződése megalkotását megindokolta; és mert részbeni pernyertesség esete forogván fenn, a perköltség kölcsönös megszüntetése, a S. E. 110. §-ának rendelkezésébe nem ütközik. Alperesek felülvizsgálati kérelmükkel elutasíttatván, azok a
