Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIV. kötet 1908,1909 (Budapest, 1910)

állítására fordított 22 korona költség levonásával a szerződésben megállapított határidőben kifizette, hogy az alperes a haszonbérlemény negyedrészét évenként kellőleg megtrágyáztatta, hogy a trágya előállítása czéljából a rendelkezésére álló épületekben elhelyezhető mennyiségű marhaállományt tartott, hogy az alperes fákat nem vágatott ki, hogy a gyümölcsös kellő gondozásban nem részesült ugyan, de az a haszonbérlet kezdetével is már jelentéktelen volt, hogy a csatornákban észlelt rongálás jelentéktelen és végül hogy az istálló fala rozzantsága miatt dőlt ki; ebből a S. E. 197. §-a értelmében a felülvizsgálati eljárásban is irányadó tényállásból a felebbezési bíróság annyival inkáb helyesen vonta le azt a jogi következtetést, hogy a felperes az 1., 2., 3., 5., 9., 11. és 12. pont alatt felhozottak alapján sem jogosult a szerződés megszüntetését követelni, mert az A) alatti haszonbérleti szerződés 6. pontjához képest a haszonbérlő az épületeken csak a kisebb tatarozásokat lévén köteles végeztetni, a rozzantsága miatt kidőlt istállófal helyreállítása a felperes kötelességében állott; ehhez képest az alperes a felperes helyett elvégzett javítás költségének megtérítérítését a felperestől jogosan követelhette és azt a haszonbérből levonásba hozhatta. Egyébiránt az e czímen a haszonbérből visszatartott 22 korona az évi haszonbér összegéhez viszonyítva oly jelentéktelen, hogy annak, még ha azt az alperes jogosulatlanul tartotta volna is vissza, egymagában szerződésszüntető hatályt tulajdonítani nem lehetne; mert továbbá a felperes nem is állította és annak megállapítását nem is kérte, hogy az alperes egymásután két évben őszi kalászos növényt termelt volna ugyanazon területen; már pedig felváltva őszi és tavaszi kalászos növényeknek közvetlen egymásután való termelése az okszerű gazdálkodással ellentétben nem áll; mert végül a felperes nem is állította és megállapíttatni nem kérte, hogy a csatornáknak marhák által történt rongálása a szomszédos területeket elposványosodásnak vagy egyéb komoly veszélynek tette volna ki; ily veszély kimutatása nélkül pedig a felperes egyedül csak azok helyreállítását követelni jogosult. Ellenben téves a felebbezési bíróságnak az a jogi felfogása, hogy a felperes egyedül a kereset 1. és 2. pontjaiban felhozott tények alapján követelhetné esetleg a szerződés felbontását, egyéb okoknál fogva pedig csupán kártérítésre lehetne jogszerű igénye ;