Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIV. kötet 1908,1909 (Budapest, 1910)

140 mert a gazdászati üzemnek a szerződésben meg nem engedett minden olyan irányú önkényes megváltoztatása, a mi a jövőre is kihatással lehel és a tulajdonos érdekeinek lényeges sérelmére lehet, feljogosítja a haszonbérbeadót a haszonbérleti szerződés megszüntetésére. Minthogy pedig jogszabály az, hogy a haszonbérlő a haszonbérlet tárgyát, ellenkező megállapodás hiányában, csak állagának sérelme nélkül használhatja és ebből kifolyóan az addig kaszállónak és legelőnek használt területeket csak kifejezett szerződési kikötés esetén jogosult feltörni és felszántani, annálfogva nyilvánvaló, hogy a művelési ágnak a haszonbérlő által való önkényes megváltoztatása, esetleg a haszonbérlet megszüntetését akkor is maga után vonhatja, ha ebben az irányban szerződésszerű rendelkezés nem is történt. A felperes a fentebb kiemeltek szerint, szerződésszüntető okként azt is felhozta, hogy az alperes réteket és legelőket önkényesen feltört és ez által a művelési ágakon oly módon változtatott, hogy az által az illető területet nagyfokú rongálásnak tette ki; másfelől az alperes ezzel szemben akként védekezett, hogy a feltöréseket a felperes tudtával és beleegyezésével vitte véghez és ennek bizonyítását meg is ajánlotta, továbbá felhozta, hogy a feltörésekről a felperes tudomással bírt, ez ellen fel nem szólalt és a legközelebbi haszonbér fizetésénél, bár tudomása volt arról, nem kifogásolta, a felebbezési bíróság azonban a tényállásnak abban az irányban való megállapításába nem bocsátkozott, hogy történtek-e ily feltörések és ha igen, melyik évben és milyen terjedelemben ? továbbá, hogy ha egyes kaszálló és legelő részek általa feltörettek, ezek a felperes hozzájárulásával történtek-e vagy sem ? és ha nem, vájjon mikor jutott a felperes annak tudomására és vájjon a legközelebbi haszonbér fizetésekor kifogásolta-e a művelési ágon törlént változtatást, vagy sem? már pedig a tényállásnak a most megjelölt irányban való megállapítása nélkül, az ügy érdeme e helyütt az eldöntésre nem levén alkalmas, a felebbezési bíróság Ítéletét a S. E. 204. §-a alapján fel kellett oldani, és ugyanazt a bíróságot további megfelelő eljárásra utasítani. (Kir. Guria I. G. 210/1908. 1909 márczius 2.)