Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIV. kötet 1908,1909 (Budapest, 1910)

138 t.ötte; 12. hogy fákat kidobatott, másokat nem ültetett ; 13. hogy a felperesnek a parczellázást előbb megengedte, utóbb ahhoz való hozzájárulását megtagadta, végül 14. hogy habár a felperes megbízta az alperest, hogy a községi képviselőtestület ülésén a felperest képviselje, ennek a megbízásnak nem tett eleget. A felperes által szerződés megszüntetési okul a 13. és 14. pont alatt felsorolt állítólagos ténykedések nem a haszonbérleti szerződésen, hanem ezzel egybe nem függő állítólagos külön megegyezésen alapulván, azokra a szerződés megszüntetése iránti kereset még valóság esetén sem állapítható, mihez képest az ügy eldöntésére közömbös, hogy ez irányban állapított-e meg a felebbezési bíróság tényállást és ha igen, az mit tartalmaz. A felebbezési bíróság által alakilag és tartalmilag valónak elfogadott .A) alatti haszonbérleti szerződésben egyedül a haszonbér fizetésében tanúsított késedelem lévén szerződésszüntető hatályúnak kijelentve, ennek következtében ezen kívül a szerződés megszüntetése iránti kereset sikerrel csak olyan alapon támasztható, a mi a szerződés lényeges feltételeit érinti, illetőleg a haszonbérlemény állagát vagy termőképességét veszélyeztetné. Ámde a 4., 6., 7. és 10, pontok alatt felhozott esetek, még ha valóságuk megállapíttatott volna is, nem oly természetűek, hogy azoknak külön szerződési kikötés nélkül szerződés megszüntető hatályt lehetne tulajdonítani, következésképpen közömbös az, hogy e tekintetben milyen tényállás állapíttatott meg. A mi végül az 1., 2,, 3., 5., 9., 11. és 12. pontok alatt felhozott megszüntetési alap kérdésében megállapított tényállás ellen felhozott panaszokat illeti, azok azért alaptalanok, mert, kötelező bizonyítási szabály alkalmazásának esete fenn nem forogván, a bíróság a kihallgatott tanuk vallomását és a szakértők véleményét szabadon mérlegelhette és azokból, valamint a per összes anyagából ténybeli meggyőződését belátása szerint állapíthatta meg, az pedig, hogy a felebbezési bíróság azokkal mit fogadott el, vagy nem fogadott el bizonyítottnak, mint a bizonyítékok szabad mérlegelésének eredménye, felülvizsgálat tárgyává nem tehető. Minthogy pedig a felebbezési bíróság ítéletének tartalma szerint a maga részéről is valónak fogadta el az elsőbiróság ítéletében foglalt azt a tényállást, hogy az alperes az 1907. évi október hó 1. napján lejárt haszonbért az istálló falának helyre-