Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIV. kötet 1908,1909 (Budapest, 1910)

125 Panaszolják továbbá az alperesek, hogy a felebbezési bíróság anyagi jogszabályt sértett meg, midőn őket a kötbér czímén visszatartott 2000 K megfizetésére kötelezte, holott a felperes a házmestevi lakást a mai napig sem hozta lakható állapotba és így máig sem felelt meg a vállalati szerződésben elvállalt kötelezettségeinek, minek következménye pedig a szerződés értelmében a 2000 K kötbér megfizetése volna. Ez a panasz lényegében alapos, mert a vállalati szerződés a felperes jogelődét a háznak teljesen lakható állapotban átadására kötelezi 2000 K kötbér terhével és mert e kötbér az átadás időpontjának a streik okából kitolásával nem vesztette el hatályát, hanem evvel csak követelhetésének időbeli kezdőpontja változott, nem pedig a felperesnek ama kötelezettsége, hogy a házat a későbbi időpontban teljesen lakható állapotban adja át, kötbér fizetésének terhe mellett. Tekintve azonban, hogy a felebbezési bíróság Ítélete nem tartalmaz tényállást arra nézve, vájjon a pinczében épített házmesteri lakást, a melyre nézve az 1905. évi 8966. sz. a. kelt és a felebbezési tárgyaláson becsatolt lakhatási engedélyt kifejezetten nem adták volt meg, a felperes azóta lakható állapotba hozta-e vagy sem; tekintve hogy a kötbérkövetelés 'ogosultsága kérdésének eldöntésénél, esetleg mérvének meghatározásánál fontos annak a megállapítása, hogy a házmesteri lakást az alperesek mikor kapták meg teljesen használható állapotban és vájjon forog e fönn ebben a tekintelben a felperes jogelődének jogilag számba jöhető mulasztása; tekintve, hogy a tényállásnak ebben az irányban megállapítása nélkül a kötbérkövetelés kérdése érdemében felül nem bírálható: a felebbezési bíróság ítéletét a S. E. 204. §-a értelmében feloldani és ennek az Ítéletnek a rendelkező részéhez képest határozni kellett. (Kir. Guria I. G. 200/1908. 1909 február 24) 2884. A bírói letiltás nem jogosítja fel az adóst, hogy tartozását a lejárat után is visszatarthassa, hanem letiltás esetén az a kötelesség hárul reá, hogy a letiltott összeget utalványozás alapján a foglaltatónak kezeihez kifizesse, ennek hiányában pedig a lejárat után azonnal a bíróságnál letétbe helyezze.