Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIV. kötet 1908,1909 (Budapest, 1910)

126 A felebbezési bíróság felpereseket haszonbéri szerződés megszüntetése iránti keresetükkel elutasította, ellenben a kir. Curia a szerződést megszüntette és alpereseket a bérlemény kibocsátására kötelezte a következő indokolással : Alaptalan a felpereseknek a felülvizsgálati kérelemben felhozott az a panasza, hogy a felebbezési bíróság anyagi jogszabályt sértett azzal, hogy habár Ítéleti tényállása szerint is, az alperesek az 1908. évi július 1-én lejárt 2700 K-ból, a haszonbérnek megfelelő 2200 K-át nem a lejárat napján, hanem csak augusztus elején fizették le, ennek a szerződésellenes mulasztásnak szerzödésmegszüntető hatályt nem tulajdonított. A felebbezési bíróság Ítéletében megállapított és a S. E. 197. §-a értelmében a felülvizsgálati eljárásban is irányadó tényállás szerint ugyanis az alperesek a felperesektől megbízást nyertek arra, hogy az utóbbiaknak, negyedévenként az alperesektől kijáró 2700 K-ból 2200 K-át, haszonbér czímén közvetlenül a tulajdonos város pénztáránál fizessenek le ; továbbá, hogy az alperesek az 1908. évi július 1-én lejárt 2200 K lefizetésére, a tulajdonos város tiszti ügyészétől 30 napi időhaladékot nyervén, a felpereseknek 1908. évi július 1-én lejárt haszonbér tartozását nem a lejáratkor, hanem az időhaladék tartama alatt elégítették ki. Minthogy ezek szerint a tulajdonos város a fizetési haladék engedélyezésével az alpereseket közvetlen adósaiul elfogadta és ez által a felperesek erre az összegre nézve a további kötelezettség alul menekültek, annálfogva nem állván fenn többé jogi érdekük arra nézve, hogy az alperesektől a 2200 K-nak a lejáratkor való fizetését követeljék, ez alapon sikerrel a szerződés megszüntetését sem kérelmezhetik. Ellenben alapos a felpereseknek az a további panasza, hogy a felebbezési bíróság jogszabály megsértésével mondotta ki azt, hogy az alperesek részéről a további 500 K fizetésében tanúsított késedelem nem alkalmas arra, hogy annak szerződésmegszüntető hatály tulajdoníttassék. A felebbezési bíróság által alakilag és tartalmilag valónak elfogadott A) a. okirat 6. pontjában ugyanis az alperesek arra kötelezték magukat, hogy annak fejében, hogy a felperesek a D. sz. kir. várostól haszonbérelt sz—i 6-ik tagföld kezelését és jövedelmeit az 1914. évi október hó l-éig terjedő haszon-