Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIV. kötet 1908,1909 (Budapest, 1910)

123 2882. Az O. P. T. 1112. §-a szerint a bérleti szerzőtlés magától felbomlik, ba a bérbe vett dolog elenyészik. (Erd. e.) A felebbezési biróság a peres felek közt kötött bérleti szerződést megszűntnek kimondotta, a kir. Curia pedig elsőrendű alperest felülvizsgálati kérelmével elutasította a következő indokolással: A felülvizsgálati kérelemben felhozott az a panasz, hogy a felebbezési biróság eljárási jogszabályt sértett, a mikor az alperesek részéről annak a tényállításnak bizonyítására felhívott tanúk kihallgatását mellőzte, hogy a tűz után a felperessel olyan megállapodásra léptek, a mely szerint a tűzesetig érvényben volt bérleti szerződést továbbra is fentartják és a felperes arra kötelezte magát, hogy a bérlemény tárgyát 1908 november 1-éig eredeti állapotába visszaállítja, alaptalannak találtatott. A felebbezési biróság ugyanis a D. Jakab és társa czég által 1908 szeptember 24-én felpereshez irt és valódinak elismert levél tartalmából, a mely szerint ez a[czég még 1908 szept. 24-én is ajánlatot tett, nem is az A) a. bérleti szerződésben körülirt és a tűz által megsemmisült összes bérleti helyiségeknek, hanem csupán azok egy részének felépítése esetére a korábbi 800 és 2300, vagyis összesen 3100 K évi bérnél sokkal kisebb, 2000 K évi bér melletti bérbe vételére, arra a ténybeli meggyőződésre jutott, hogy az alpereseknek az a tényállítása, hogy a levél kelte előtt, 1908 augusztus havában, a peres felek egymással !a tűz által 1908 augusztus 7-én megsemmisült bérleti tárgyak iránt fennállott és a törvény alapján magától felbomlott bérleti szerződés további fentartására nézve megállapodtak volna, meg van czáfolva és valótlan. A mikor pedig a felebbezési biróság az okirati bizonyítékból és a per körülményeiből, a bizonyítékok szabad mérlegelésének elvénél fogva arra a ténybeli meggyőződésre jutott, hogy az. alpereseknek ténybeli állítása meg van czáfolva és nem lehet való, akkor a valótlan tényállításra felhívott tanúk kihallgatását jogszabály sértése nélkül mellőzhette és csak a mellőzés indokait tartozott előadni, a mely indokolási kötelezettségének eleget is tett.