Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIV. kötet 1908,1909 (Budapest, 1910)

122 elsőbiróság Ítéleti indokait is, tényként azt állapította meg, hogy az A) a. okirat kiállításánál az volt a feleknek valódi egységes akaratelhatározása és akaratkijelentése, hogy a közöttük létrejött adásvételi ügyletnek tárgya az a valósággal kőbányának szolgáló terület, a mit alperes felperestől közvetlenül az adásvétel megkötése előtt már kőbányául haszonbérben birt, a mit alperes az adásvétel megkötése következtében alakszerű átadás nélkül birtokában megtartott és mi a r—i 801. helyrajzi számú ingatlannak egy része. A felebbezési bíróság, elfogadva az elsőbiróság Ítéleti indokait is, tényként azt is megállapította, hogy felperes az A) a. okirat kiállítása után bizonyos ingatlanait W. Samu és társainak eladta, az ezekkel kiállított adásvételi szerződésbe a 801. helyrajzi számú ingatlan is belefoglaltatott, és erre az ingatlanra a tulajdonjog W. Samu és társai javára bekebeleztetett; W. Samu és társai pedig a jelen per megindítása előtt alperes ellen az ez által birtokban tartott illető terület birtoka iránt rendes pert indítottak, azt a területet zárlat alá vétették és az a rendes per ez idő szerint szünetel. Ellenben a felebbezési bíróság nem állapított meg olyan tényeket, melyekből következtetni lehetne arra, hogy az A) a. okiratban létező illető tévedés iránt akár felperest, akár alperest rosszhiszeműség terhelné. A felülvizsgálati eljárásnál is irányadó ezekből a tényekből jogszerűen következik, hogy az A) a. alatti okiratba foglalt az a szerződés, a mely szerint a felek a 798. és 799. helyrajzi ingatlanra adásvételi ügyletet kötöttek volna, a felek között jogilag létre nem jött és így felperes alperestől az A) a. okirat alapján teljesítést nem követelhet, hanem a felek között az adásvételi ügylet a 801. helyrajzi ingatlannak illető részére jött létre, azonban erre nézve felperes jogilag ezúttal nincs abban a helyzetben, hogy a szerződésnek a maga részéről eleget tehessen, következésképen felperes alperestől, kitől az ellenérték bíróilag el is van vonva, teljesítést ezúttal egyáltalában nem követelhet. Ezeknél fogva felperest felülvizsgálati kérelmével el kellett utasítani és a S. E. 204. §-a alapján a felülvizsgálati eljárás költségében marasztalni. (Kir. Guria I. G. 190/1908. 1909 február 23.)