Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIV. kötet 1908,1909 (Budapest, 1910)

120 felperestől a hagyatéki ingatlanok haszonélvezete elvonatott, mert az A) aiatti okirat rendelkezéséhez képest felperesnek a haszon­élvezetre való joga már az által megszűnt, hogy a nem vitás ügyállás szerint újból férjhez ment; azonban a B) a. okirat vi­lágosan tartalmazza, hogy alperes a 4000 K-nak esedékességét, tehát lejárt voltát elfogadta és azt a fenn ismertetett tényállás szerint a gyámhatóság jóváhagyta ez pedig egymagában véve anyagi tartalmánál fogva az 1877: XX. t.-cz. 173. §-a utolsó be­kezdésének rendelkezése alá nem vonható. Ilyen körülmények között felperesnek Keresete nem időelőtti; azonban tekintettel arra, hogy kamat kikötve nem volt és hogy a korábbi lejárat elfogadása valamely új fizetési idő meghatáro­zása nélkül történt, egyúttal pedig alkudozások folytak az iránt, hogy felperes készpénz helyett ingatlanok átvételével elégíttetik ki, alperest csak a kereset megindításától kezdve terheli a jogilag számba vehető késedelem és így felperes csak ettől az időtől kezdve követelhet késedelmi kamatot. Ezeknél fogva a felebbezési bíróság Ítéletének e részben megváltoztatásával felperest az 1908. évi május hó 25. napját megelőző időre követelt kamatokra nézve keresetével el kellett utasítani, egyebekben pedig alperest felülvizsgálati kérelmével elutasítani és ugyanőt, minthogy felülvizsgálati kérelme legnagyobb részben sikertelen maradt, a S. E. 204. §-a alapján a felülvizsgá­lati eljárás költségében marasztalni. (Kir. Guria I. G. 195/1908. 1909 január 22.) 2881. Abban az esetben, midőn a felek egyező akarat­elhatározásának megfelelő ingatlannak helyrajzi száma a vételi szerződésben tévesen jelöltetett meg és eladó nincs abban a helyzetben, hogy a valóban a vétel tár­gyát tevő ingatlant a vevő nevére telekkönyvileg átirat­hassa: a vételi szerződés nem jött létre; következéskép eladó a vevőtől a vételárt követelni nem jogosult. A felebbezési bíróság felperest 6000 K vételár iránti keresetével, a kir. Curia pedig felülvizsgálati kérelmével elutasította a következő indo­kolással :

Next

/
Oldalképek
Tartalom