Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIV. kötet 1908,1909 (Budapest, 1910)

121 Felperes részéről felülvizsgálati kérelmében felhozott panasz merőben alaptalan. Az alsóbirósági Ítéletekben foglalt ügyállás szerint ugyanis felperes keresetét arra alapította, hogy tőle alperes az A) a. okirat szerint az ebben az okiratban meghatározott ingatlant megvette; erre alapítottan pedig felperes keresetét a hátralékos vételár megfizetésére, tehát a szerződés teljesítésére irányította. A felperes keresetének ennél az alapjánál fogva a felebbezési bíróság tekintet nélkül arra, hogy ez iránt alperes élt-e viszonkeresettel, alperesnek arra irányuló kifogása folytán vizsgálat és döntés tárgyává tartozott tenni azt, hogy az A) a. okiratba foglalt szerződés a felek között létrejött-e és így a felekre nézve bir-e jogalkotó hatálylyal? Az a körülmény, hogy a felek a közöttük létrejött ügyletről okiratot állítottak ki, nem zárja ki annak lehetőségét és bizonyítását, hogy az az okirát egészben vagy részben nem tartalmazza a feleknek valódi egységes akaratelhatározását és akaratkijelentését; nem pedig azért, mert a felek között a szerződést nem az okiratnak kiállítása, hanem a feleknek valódi egységes akaratelhatározása és akaratkijelentése alkotja. Az, hogy az A) a. okiraton kívül álló körülményeknél fogva az A) a. okirat kiállításánál mi volt a feleknek valódi egységes akaratelhatározása és akaratkijelentése, ténykérdés; erre nézve tehát a felebbezési bíróság ténybeli meggyőződését a pernek egész anyagából belátásához képest alkothatta meg; ehhez képest az, hogy a felebbezési bíróság ebbeli ténybeli meggyőződése megalkotásánál a felebbezési tárgyaláson I. a. csatolt levélre is súlyt helyezett, ellenben nem tulajdonított jelentőséget annak, hogy felperes felhívta alperest a vétel tárgyára vonatkozó vázlatnak mérnök által elkészíttetésére és alperes ezt el nem készítette, egyaránt a bizonyítékoknak a S. E. 64. §-a szerint megengedett szabad mérlegelése keretébe tartozik és mint ilyen érdemileg felülvizsgálat alá nem vonható. Az A) a. okirat azt tartalmazza, hogy felperes eladja alperesnek és alperes megveszi felperestől az r—i 798. és 799. helyrajzi számú ingatlant; azonban a felebbezési bíróság Ítéletében foglalt ügyállás szerint maga felperes a felebbezési tárgyaláson beismerte, hogy az adásvétel tárgyának az A) a. okiratban levő megjelölése téves; továbbá a felebbezési bíróság elfogadva az