Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIV. kötet 1908,1909 (Budapest, 1910)

esetben, ha a haszonbérleti jog bekebelezve nincs, a haszonbérleti szerződés pusztán az által, hogy a bérlemény tárgyát tevő ingatlan szerződés uiján elidegeníttetik, a kikötött idő előtt meg nem szűnik, hanem az új tulajdonos megfelelő felmondás útján a haszonbérleli szerződést megszüntetheti, ennek elmulasztása esetében pedig az új tulajdonos a maga egészében a hátralevő időre a haszonbérbeadó jogaiba és kötelezettségeibe lép ; ebből azonban nem következik, hogy az új tulajdonos a szerződés megszűnésének idejét is szabad tetszésétől tegye függővé és a megszabott időtartamra kötött szerződés hatályára nézve a haszonbérlőt hosszú időn át bizonytalanságban tartsa, hanem ellenkezően abból az új tulajdonosra az a kötelezettség hárul, hogy ha felmondási jogával élni akar, erről a szándékáról haszonbérlőt, a mint felmondási joga megnyilt, de mindenesetre, ha ez a törvényes felmondási időre való tekintettel lehetséges, a következő gazdasági év kezdetével értesítse (hasonló értelemben döntött a kir. Guria 1900. G. 300. szám alatt).* Már pedig az alsóbirósági Ítéletekben és tárgyalási jegyzőkönyvekben foglalt üg)rállás szerint felperesek a bérlemény tárgyát tevő ingatlanokat szerződés útján az 1907. évi szeptember hó 3. napián vették meg, és alperesektől az 1907. évi október hó 1. napján esedékes félévi előleges haszonbérrészietet felvették; ellenben a felebbezési biróság Ítéletében tényként nincs megállapítva az, hogy a felperesek az 1907. évi október hó 1. napján mint reájuk nézve a következő gazdasági év kezdetén alpereseket értesítették arról, hogy felmondási jogukkal élni kívánnak; sőt az elsőbiróság Ítéletében foglalt és a felebbezési biróság által elfogadott tényállás szerint felperesek alperesek előtt az 1907. évi október hó elején azt az ügyleti kijelentést tették, hogy a félévi előleges haszonbéri részleteket alperesektől mindenkor ezeknek lakásán megjelenve fogják felvenni; már pedig ez a kijelentés jogilag éppen azzal az értelemmel bir, hogy felperesek felmondási jogukkal élni kifejezetten nem kívántak. Ilyen körülmények között, ha az A alatti okirat 11. pontjában foglalt kitételnek az az értelem tulajdoníttatik is, hogy al peresek a bérlemény új tulajdonosának engedni tartoznak, felperesek azon az alapon, hogy ők a bérlemény tárgyát tevő ingatla* Lásd V. kötet 435. lapján.