Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIV. kötet 1908,1909 (Budapest, 1910)

81 napján, tehát a kéréseinek az 1908. évi április hó 13. napján történt megindítását megelőző időben felperesek részére birói letétbe helyezték; ebből a tényállásból pedig jogszerűen következik, hogy ez a birói letétbe helyezés jelenleg a íizetés jogi hatályával bír és hogy alperesek a kereset indításakor a haszonbér fizetése iránt jogilag számbavehető késedelemben nem voltak. Igaz ugyan, hogy az állandóan követett birói gyakorlat szerint a haszonbérleti szerződés a kikötött idő előtt a haszonbérbeadó részéről külön kikötés nélkül is megszüntethető a haszonbérfizetés elmulasztásán kivül a haszonbérlőnek olyan cselekményei, vagy mulasztásai miatt, a melyek a szerződés lényeges feltételeit érintvén, az az által elérni kivánt czélt veszélyeztetik; ámde a felebbezési bíróság, tekintettel az alakilag és tartalmilag valónak elfogadott A alatti okiratban foglalt kikötésekre, megfelelően helyezkedett arra a jogi álláspontra, hogy alperesek a szőlőnek a kifejlődött tudomány minden eszközeivel való felhasználása melletti kezelésére kötelezve nem voltak; az elsőbiróság ítéletében foglalt és a felebbezési bíróság által elfogadott tényállás szerint pedig a bérleménynek csakis 2 hold területét kitevő szőlőnél esak az a hiba van. hogy a harmatgyökér nincs eltávolítva, hosszúra van metszve és helytelenül van válogatva, de egyébként a szőlő szépen, a helyi viszonyokhoz képest vinczellérrel elég jól van kezelve, és a hibák pótolhatók; a mellett a tényállás mellett tehát a fenn kifejtettekhez képest a szőlő kezelésének mgdja a haszonbérleti szerződés megszüntetésére jogszerű okul nem szolgálhat. Az által, hogy a haszonbérleti jog a bérlemény tárgyát tevő ingatlanra bekebeleztelik, az a jog dologbani joggá válik és így mindenkivel, tehát az új tulajdonossal szemben is, ki utóbb szerződés utján szerzett arra az ingatlanra tulajdonjogot, korlátlanul a maga egészében jogilag hatályban marad; ilyen esetben tehát a haszonbérlő, ellenkező kikötés hiányában, az új tulajdonosnak engedni nem tartozik, hanem az új tulajdonos a maga egészében a hátra levő időre a haszonbérbeadó jogaiba és kötelezettségeibe lép; már pedig az elsőbiróság ítéletében foglalt és a felebbezési bíróság által elfogadott tényállás szerint felperesek javára a haszonbérleti jog a bérlemény tárgyát tevő ingatlanokra be van kebelezve. Másrészről olyan ellenkező kikötés esetében vagy abban az Cnriai határozatok. XIV. köt. li