Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIII. kötet 1907,1908 (Budapest, 1909)

52 meghatalmazotti minőségben képviselni jogosítva van, következőleg az 1868. évi LIV. t.-cz. 268. §-ától eltérőleg az alperes ügygondnokául is kinevezhető volt; ennélfogva nem sértett a felebbezési bíróság jogszabályt azzal, hogy az ügygondnoki kinevezést és ezzel az alperesnek az előkészítő tárgyaláson való képviseletét helyesnek fogadta el. Az elsőbirósági tárgyalási jegyzőkönyvhez csatolt rendes kereset tartalma szerint alperes felperes ellen a p—i 355. sz. tjkvben 6796. h. r. számú ingatlanon levő felülépítmény átadása és az alperes haszonvevői jogának telekkönyvi kitörlése iránt indított pert a s—i kir. törvényszéknél, az 1896. évi XXV. t.-cz. által szabályozott jelen perbeli eljárásra pedig csak e törvény 1. §-ában felsorolt ingatlanokat terhelő szolgálmányok megválthatósága, a váltságtőkének megállapítása és a fizetési módozatok meghatározása tartozik ; következőleg az alperes által folyamatba tett fennebbi per a jelen perrel úgy tárgyánál, mint a perbeli eljárás különbözőségénél fogva, szoros kapcsolatban nem állván, a felebbezési bíróság nem sértette meg a S. E. 44. §-át az által, hogy a jelen perbeli eljárást az említett rendes eljárású per befejeztéig fel nem függesztette. Ellenben alperesnek az anyagi jogszabálysértésre fektetett panasza lényegileg alaposnak találtatott; mert az alsóbirósági Ítéletek ügyállása szerint felperes jogelődei a keresetben említett ingatlanokat az A) alatti alakilag és tartalmilag nem vitás szerződés alapján és az ebben megirt ellenszolgáltatás fejében 1797. évi ápril hó 24-ik napja óta bírták és a felperes ma is bírja. Ez a szerződés pedig azt tartalmazza, hogy báró L. született gr. B. Erzsébet, ki a perbeli ügy állás szerint alperes jogelőde, N. Kristóffal, felperesnek az ügyállás szerinti jogelődével, egy jó anyagból építendő malom ügyében akként állapodott meg: 1. hogy N. Kristóf malommester és utódai a malmot örök időkre mint tulajdonukat használják és azért 2. megengedte nekik azt, hogy azt saját kedvük szerint jó és szilárd építő anyagból felépítsék ; 3. ha esetleg a magas uraság ezen malmot saját maga részére megtartani kívánná, szabad legyen neki azt becslés alapján megváltani; 4. a mennyiben a molnármester vagy utódjai ezen malmot