Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIII. kötet 1907,1908 (Budapest, 1909)

32 A S. E. 187. §. 2. bekezdése szerint a felülvizsgálati eljárásban is alkalmazandó 1881 : LIX. t.-cz. 12. $-a alapján a birói minőségben alkalmazott államhivatalnokok saját ügyeikben magukat ügyvéd által képviseltetni nem kötelesek. A felebbezési bíróság a felperes szövetkezetet keresetével, mint időelőttivel, utasította el, ellenben a kir. Curia a felebbezési bíróság ítéletét oly kép változtatta meg, hogy a keresetet ezúttal elutasítandónak nem találta és a felebbezési bíróságot a pernek érdemleges megbirálására utasította a következő indokolással: A felebbezési bíróság ítéletét a S. E. 185. §. <<), b) és c) pontjai alapján a felperes támadta meg felülvizsgálati kérelemmel. Annak a panasznak, hogy a felebbezési bíróság ítéletének meghozatalánál részt vett birák egyike a felperessel perben áll és az erre alapított annak a kérelemnek, hogy a megtámadott ítélet a S. E. 105. §. 2. pontja, 185. §. b) pontja és az 1868: LIV. t.-cz. 56. §. c) pontja alapján feloldassék, helyet adni nem lehetett; mert az 1868 : LIV. t.-cz. 56. §-a utolsó bekezdésének abból a rendelkezéséből, hogy a bíró csak az a—cl) esetek fenforgását köteles bejelenteni, ellenben a felek valamelyikével való ellenséges vagy peres viszony fenforgásának bejelentésére, vagy a birói ügyviteli szabályok (4291/1891. sz. Ig. min. rendelet) 154. §-a szerint az olyan viszonynak bejelentésére, a melynél fogva a bíró az ügy elintézésénél az elfogultság .színébe jöhetne, kötelezettség fenn nem áll, az következtetendő, hogy a bírónak az 1868 : LIV. t.-cz. 56. §-a e) pontján alapuló akadályoztatását, a melyről a peres félnek közvetlen tudomása van, magának a peres félnek kell az ügy tárgyalásánál kifogásul felhoznia. Minthogy azonban a felperes a felebbezési bíróságnál ennek a kifogásnak felhozása nélkül az ügy tárgyalásába bocsátkozott, a kifogás nem érvényesítésével az erre való jog is elenyészett. De alaptalan a felperesnek az a panasza is, hogy a felebbezési bíróság megsértette a S. E. 160. §-a rendelkezését azzal, hogy az alpereseknek NB. 9. alatt csatolt különiratát a felperes ellenzése mellett is a tárgyalási jegyzőkönyvhöz csatolta és a tényállás megállapításánál annak tartalmát figyelembe vette; helytelen ugyanis a felperesnek abbeli érvelése, hogy csak