Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIII. kötet 1907,1908 (Budapest, 1909)

25 De alaptalan az alperesnek az a további panasza is, hogy a felebbezési bíróság megsértette a bizonyításra vonatkozó jogszabályokat, a mikor a felajánlott tanubizonyítást és esküvel való bizonyítást mellőzte azokra a ténykörülményekre, a melyekből jogilag következtethető volna, hogy az a házassági együttélés a felperes hibájából következett be, és hogy a felperes a házasság megkötésekor lényeges személyi tulajdonságaira nézve az alperest megtévesztette, a mely megtévesztés miatt a házasság elsőbirósági ítélettel érvénytelennek is nyilváníttatott, ebből kifolyólag pedig megsértette azt az anyagi jogszabályt is, a mely szerint nőtartást csak érvényes házasságban élő feleség követelhet és megsértette azt az anyagi jogszabályt is, a mely szerint a megtévesztett szerződő fél a szerződést a megtévesztő féllel szemben teljesíteni nem köteles. Ugyanis az 1894 : XXXI. t.-cz. 55. §-a szerint a házasság megtámadható megtévesztés miatt, ha ez a másik házastársnak lényeges személyi tulajdonságaira vonatkozik és a megtévesztést a másik házastárs tudva maga idézte elő, vagy tudta a megtévesztést, a mely egy harmadiktól ered, de az idézett törvény 67. §-a szerint a megtámadható házasságot megtámadás esetében is, megszűnése előtt érvényesnek kellett tekinteni mindaddig, míg a megtámadási perben érvénytelennek nem lett nyilvánítva. A törvénynek ebből a rendelkezéseiből pedig jogilag következik, hogy a házasságnak megtévesztés alapján érvénytelenítése csak a megtámadási perben vitatható és mondható ki, ellenben az ideiglenes nőtartás iránti perben ennek helye nincs és a nőtartás iránti kötelezettség mindaddig tart, míg a házasság a megtámadási perben jogérvényesen érvénytelennek nem nyilváníttatott. A felebbezési bíróság tehát nem sértett eljárási jogszabályt azzal, hogy nem rendelt el bizonyítást olyan ténykörülményekre, a melyekből folyó jogkövetkezmények feletti döntés az ő birói hatáskörébe nem tartozott és hogy ezeket a jogkövetkezményeket az anyagi jogszabályok alapján ki nem mondotta. Végül nincs megállható alapja az alperes részéről felhozott annak a panasznak sem, hogy a felebbezési bíróság azt az anyagi jogszabályt sértette meg, a mely szerint a férj tőle külön élő nejét csak abban az esetben köteles eltartani, ha a különélésre a férj sérelmes magaviselete szolgáltatott okot és nem bír külön eltartásra igénynyel az a nő, a ki magát erre érdemetlenné tette;