Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIII. kötet 1907,1908 (Budapest, 1909)
Ili nincs továbbá megállható alapja annak a panasznak sem, hogy a felebbezési bíróság az A) alatti házasság vagyoni szerződésnek 5-ik pontját tévesen értelmezte akként, hogy az alperes abban magát a havi 200 korona tartásdíj fizetésére feltétlenül, tehát arra az esetre is kötelezte, ha a házassági együttélés megszakítására a nő ad okot. Jogszabály az, hogy a házastársak a különélés esetére a nőtartás iránt szabadon egyezkedhetnek. Az A) alatti szerződés 5. pontjában pedig az alperes minden megszorítás és kivétel nélkül, tehát azt az esetet sem véve ki, ha a felperes adna okot a különélésre, vagy ha magát később a tartásra érdemetlenné tenné, arra az esetre kötelezett a különválás napjától a házasságnak jogerős Ítélettel felbontásáig s az ezzel egyenlő hatályú érvénytelenítéséig havi 200 korona tartásdijat fizetni, ha a házasfelek közt olyan fokú egyenetlenségek támadnak, a melyek a házas együttélést lehetetlenné tennék. Ez a feltétlenül vállalt kötelezettség pedig feltételessé utólag nem tehető abból az indokból, hogy a felperes lényeges személyes tulajdonságaira nézve az alperest a házasság kötésénél megtévesztette, és ezzel az alperesnek a házasság megtámadhatására okot adott, a mely kérdés egyébként az illetékes házassági bíróságok részéről még jogérvényesen eldöntve nincs, vagy abból az indokból, hogy a felperes magát a tartásra érdemetlenné tette, a mire nézve egyébként tényállás meg nem állapíttatott. Helyes tehát a felebbezési bíróságnak az a jogi döntése, hogy az alperes szerződésileg elvállalt kötelezettsége feltétlen és hogy azon az alapon, nem kutatva azt, hogy a különélésre a felperes szolgáltatott-e okot, az alperest a szerződésileg kötelezett tartásdíj fizetésére kötelezte. (Kir. Guria I. G. 336/1907. 1907 szeptember 13.) 2728. A válasziratban a felebbezési bíróság által megállapított tényállás ellen felhozott panaszok, ha e miatt a válasziratban nincs előadva, hogy panaszló a felebbezési bíróság ítéletének minő megváltoztatását kéri, tekintetbe nem vehetők. Ha vevő az eladónak abbeli felhívására, hogy a
