Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIII. kötet 1907,1908 (Budapest, 1909)

•1-2 A D '/. alatti szerződés tartalma szerint pedig a peres felek abban állapodtak meg, hogy felperesek alperesnek a n—i mintegy 267 (1200 ölével számított) magyar hold birtokát 1907. évi február hó 1-ső napjáig 70,000 korona vételárban eladják, s ha eladni nem tudnák, azt e vételárban felperesek veszik meg; alperes köteles a vevők részére a tulajdonjog bekeblezésére alkalmas adásvevési szerződést kiállítani és a birtokot felpereseknek 1907. évi január 1-én átadni. A felebbezési bíróságnak meg nem támadott és a S. E. 197. §-a értelmében a felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállása szerint pedig felperesek alperesnek a D '/. szerződés 9. pontjában írt 2500 K foglalót megfizették, de sem személyesen, sem megbízottjaik útján a birtok átvétele végett az alperesnél nem jelentkeztek és a foglaló levonása utáni vételárhátralékot meg nem fizették és birói letétbe sem helyezték; alperes felpereseket ennek folytán 1907. évi január 30-án közjegyzői tanusítványnyal szerződési kötelezettségeik teljesítésére, a vételár megfizetésére hívta fel azzal, hogy a vételár ellenében az adásvevési szerződést bármikor kész kiállítani. Az 0. P. T. 908. §-a értelmében felperesek a foglaló kétszeresét az alperestől csak abban az esetben követelhetnék, ha alperes a szerződést vétke miatt nem teljesítené; — ebből folyólag, minthogy alperes a fennebbi tényállás szerint a szerződés teljesítésére késznek nyilatkozott, felperesek ellenben a birtok átadására illetőleg átvételére nem jelentkezvén, alperes a birtokot kizárólag a felperesek magatartása folytán nem adhatta át és így az a körülmény, hogy a birtok átvétele a kitűzött határidőben meg nem történt, nem az alperes szerződésszegésének, hanem kizárólag a felperesek mulasztásának tudható be. A mi pedig az alperes terhére szerződésszegés czímén felhozott azt a ténykörülményt illeti, hogy az alperes a felpereseknek 1200 négyszögölével számított 267 hold birtokot adott e\r holott az eladott ingatlan területe ezt a mennyiséget nem teszi ki, ez a ténykörülmény a szerződés vétkes nem teljesítésének fogalmát ki nem merítvén, a fennebb felhívott törvényszakasz értelmében jelen perben döntő súlylyal nem is bírhat és az O. P. T. 919. §-a értelmében legfölebb kártérítésre, illetőleg a vételár aránylagos elengedésére szolgálhatna alapul. Helyes tehát a felebbezési bíróságnak az az Ítéleti rendel-