Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIII. kötet 1907,1908 (Budapest, 1909)

L62 27í>2. Jogos a Közkoreseti társaságnak a végrehajtást szenvedett ellen a társaság telepén lefoglalt ingóságoknak birői zár alól feloldása iránt támasztott igénykeresete az alapon, hogy végrehajtást szenvedett a társaságba tagként belépvén, ahhoz a már meg volt gyári telepével és felszerelésével belépett, a társaság pedig arról, hogy a foglaltató alperes követelése akkor már fennállott, tudomással nem birt. A felebbezési bíróság az igényelt tárgyakat birói zár alól feloldotta, a kir. Guria pedig alpereseket felülvizsgálati kérelmükkel elutasította a következő indokokból: A felebbezési bíróság Ítéletének azt a részét, hogy a végrehajtási jegyzőkönyv 1—6., 9., 10., 14—17. tétele alatt felvett ingókat a birói zár alól feloldotta és az elsőbirói és a felebbezési bíróság előtti eljárásban felmerült perbeli költségeket a peres felek között kölcsönösen megszüntette, az alperesek támadják meg felülvizsgálati kérelemmel és felülvizsgálati kérelmüket anyagi és eljárási jogszabálysértésre alapítják. Alperesek eljárási jogszabálysértés miatt alaptalanul panaszolnak ; mert a felebbezési bíróság a perbeli adatokat, kötelező bizonyítási szabály alkalmazásának esete fenn nem forogván, a S. E. 64. §-a értelmében szabadon mérlegelhette és ez alapon alkothatta meg meggyőződését és Ítélete szerint indokolási kötelességének is eleget tevén, mérlegelésének az az eredménye, hogy azáltal mit talált vagy nem talált bizonyítottnak, a S. E. 64. és 185. §-a értelmében felülvizsgálat tárgyává nem tehető; következőleg a felülvizsgálati kérelemben valamely eljárási jogszabálysértés tüzetes kimutatása nélkül aziránt felhozottak, hogy mi a való tényállás vagy hogy a valóknak elfogadott tényekből következtetés útján minő tényállás volt volna megállapítható, tekintetbe nem vehetők. A S. E. 197. §-a értelmében a felülvizsgálati eljárásban a felebbezési biróság tényállása az irányadó, a felebbezési bíróság pedig ítéletében tényként azt állapította meg, hogy G. András végrehajtást szenvedő és B. Jakab 1906. évi ápril hónapjában