Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIII. kötet 1907,1908 (Budapest, 1909)

L63 tégla- és cserépgyártás czéljából a felperesként fellépett közkereseti társaságot alakították, melyhez G. András a már megvolt téglagyári telepével és felszerelésével hozzájárult. Alperesek követelései ekkor már fennállottak ugyan, de ezekről a tartozásokról B. Jakab másik társtagnak akkor tudomása nem volt. A végrehajtási jegyzőkönyv 1—5. és 15. tétele alatt felvett téglákat és cserepeket a társaság saját telepén megalakulása óta gyártotta és az említett jegyzőkönyv 6., 9., 10., 14.. 16. és 17. tétele alatt foglalt ingók a felperes téglagyári telepén annak birtokában voltak. A dolog birtokosa mellett az érvényes szerzési czím jogszem vélelme harczol és alperesek a felebbezési bíróság ítélete szerint nem bizonyítottak oly tényeket, a melyekből a vélelem ellenkezője jogilag megállapítható volna; ennélfogva a fennebbi tényállásból kifolyólag megfelel az anyagi jogszabálynak a felebbezési bíróságnak az az ítéleti kijelentése, a mely szerint a fennebbi ingókat a felperes társaság tulajdonául ismerte el és ezt a jogi megállapítást nem rontja le a felebbezési bíróságnak az a további Ítéleti tényállása, hogy B. Jakab a társasági szerződés szerinti 8000 korona készpénz betétjét a társaság vagyonába tényleg be nem fektette, mert ez a ténykörülmény a társaság érvényes megalakulásán és a befektetett társasági vagyonnak jogi természetén annál kevésbbé változtathat, minthogy a felebbezési bíróság ítéletében tényként nem állapította meg, hogy a társaság alakítása színlegesen történt. Minthogy a K. T. 95. §-a értelmében az egyes társasági tagok magánhitelezői a társasági vagyonhoz tartozó dolgokat stb. sem biztosítás, sem kielégítés végett igénybe nem vehetik, nem sértett jogszabályt a felebbezési bíróság azzal sem, hogy a fennebbi ingóságokat a birói zár alól feloldotta és a felebbezési bíróság 1télete szerint mindkét peres fél részben nyertes és részben vesztes lévén, a S. E. 110. és 168. §-ának megfelel az az Ítéleti rendelkezése is, hogy az addig felmerült perbeli költséget kölcsönösen megszüntette. A felülvizsgálati kérelem sikertelensége folytán a S. E. 229. §-a, illetőleg az 1881. évi LX. t.-cz. 98. §-a értelmében a felülvizsgálati eljárási költséget is kölcsönösen meg kellett szüntetni. (Kir. Guria I. G. 39 1908. 1908 ápril 1.) ti*