Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIII. kötet 1907,1908 (Budapest, 1909)

161 A felperes ugyanis az eljárási szabály megsértését abban találja, hogy a felebbezési bíróság a II. rendű alperesnek esküvel megerősített vallomásából állapította meg annak az alperesi tényállításnak a valóságát, hogy az alperesek az A) alatt másolatban csatolt 6338 koronáról kiállított kötelezvényre 4400 korona fizetést teljesítettek és hogy az utolsó fizetés alkalmával a felperes azzal a kijelentéssel adta ki II. r. alperesnek a 6338 koronáról kiállított eredeti kötelezőt, hogy a kamatfelszámítást maga is túlságosnak találván, az eddig fizetett összegekkel a követelést teljesen kiegyenlítettnek fogadja el, holott az alperesek nem vonván kétségbe az A) alatti kötelezvény tartalmi valóságát, ezzel szemben a bizonyítási teher a teljesített fizetésekre, továbbá a követelésnek részben való elengedésére nézve reájuk hárulván, a S. E. 96. §-a értelmében vallomásának megerősítése végett a II. rendű alperes esküre bocsátható nem volt volna. Ámde az állandóan követett törvénykezési gyakorlat által elfogadott jogszabály az, hogy ha a kötelezvény az adós birtokában van, ez azt a vélelmet állapítja meg, hogy a kötelezvényen alapuló tartozás kiegyenlíttetett; mely vélelemmel szemben a bizonyítás terhe a felperesre hárult arra nézve, hogy annak ellenére, hogy az adóslevél az alperesek kezei között van, a kötelezvényen alapuló követelés részben vagy egészben még mindig fennáll; már pedig a felebbezési bíróság Ítéleti tényállása szerint a felperes eme tényállítását nem bizonyítván, a felebbezési biróság nem sértett jogszabályt azzal, hogy vallomásának megerősítése végett a II. r. alperest, mint a bizonyításra kötelezett fél ellenfelét bocsátotta esküre. Ezek szerint a felebbezési biróság Ítéletében foglalt tényállás eljárási szabály megsértése nélkül állapíttatván meg, az a S. E. 197. §-a értelmében a felülvizsgálati eljárásban is irányadó. Minthogy pedig a felebbezési biróság ítéletében valónak fogadta el, hogy a felperes a 6338 koronáról szóló kötelezvényt azért adta ki a II. r. alperes kezeihez, mert a követelést a már teljesített fizetésekkel teljesen kiegyenlítettnek jelentette ki, annálfogva az anyagi jogszabályoknak megfelel a felebbezési bíróságnak eme tényállásra alapított az a jogi döntése, mely szerint a felperest keresetével elutasította. (Kir. Curia I. G. 36/1908. 1908 ápril 1.) Curiai határozatok. XIII. köt. I !