Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIII. kötet 1907,1908 (Budapest, 1909)

153 ványra és ugyanannak a gyógy szert árnak teljes felszerelésére nézve alperes és M. Gyula között az adásvételi szerződés jogilag létrejöttnek tekintendő; mert az, hogy M. Gyula a 90,000 K hátralékos vételárt csak 1909. évi november hó 1. napján tartozik lefizetni, hogy csak ennek megtörténtével válik M. Gyula tulajdonossá és eszközölheti ki a maga javára a belügyministeri engedélyt és hogy addig M. Gyula a gyógyszertárt saját javára, veszélyére és költségére csak kezeli es addig alperesnek évenkint előre meghatározott és változás alá nem eshető 6900 K-t fizet jövedelem czimén. az adásvételi szerződés szempontjából jogilag nem tekinthető egyébnek, mint annak, hogy alperes és M. Gyula csakis az adásvételi szerződés kölcsönös teljesítését ahhoz képest elhalasztották ; az pedig, hogy alperes arra az esetre, ha M. Gyula a részéről kötelezett szolgáltatásoknak, illetőleg ezek meghatározott részeinek teljesítését elmulasztja, az ügylettől megfelelően elállhat, a dologtermészeténél fogva nem alkalmas annak jogi megállapítására, hogy alperes és M. Gyula között az illető adásvételi szerződés véglegesen és valósággal létre nem jött. Ezek szerint kétségtelen, hogy a B) alatti okirat 13. pontjában meghatározott eset beállott és így alperes részéről a felperes javára kötelezett egész vételárhátralék egyszerre és egészben esedékessé vált. Minthogy pedig a szerződő felekre nézve az alkalmazandó anyagi jogszabályt magának a szerződésnek rendelkezése alkotja; minthogy továbbá az alsóbirósági ítéletekből, tárgyalási jegyzőkönyvekből és ezek mellékleteiből kitetszőleg alperes különben nem is, áhította, hogy közte és M. Gyula között az illető adásvételi szerződés a felperes beleegyezésével jött volna létre és hogy az ő részére az átruházásnak belügyministeri engedélyezése meg nem történt, avagy ennek az engedélyezésnek ezután megtörténte valamely számbavehető akadályba ütköznék: ezeknél fogva a felebbezési bíróság nem sértett anyagi jogszabályt azzal, hogy alperest az egész vételárhátralékban elmarasztalta; épen ezért alperest felülvizsgálati kérelmével el kellett utasítani és a S. E. 204. §, alapján a felülvizsgálati eljárás költségében marasztalni. (Kir. Guria I. G. 22/1908. 1908 márczius 13.)