Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIII. kötet 1907,1908 (Budapest, 1909)

152 teljes felszerelésének eladását, illetőleg a személyes jog átruházását csak felperes beleegyezésével eszközölheti, eladás esetében azonban az egész vételárhátralék egyszerre és egészben esedékessé válik. Az 1876. évi XIV. t.-cz. 131. §. szerint, a gyógyszertár személyes üzleti joga a gyógyszertári jogosítványnyal felruházottnak személyéhez van kötve; ilyen jogosítvány el nem adható s nem hagyományozható; az átruházást azonban szintén csak személyes joggal a 129. §. figyelembe vételével a belügyminister engedélyezi; az engedély csak a törvényes kellék hiánya vagy bebizonyított erkölcsi megbizhatlanság esetében tagadható meg. A törvénynek most idézett rendelkezéséből következik, hogy valamely személyes jogú gyógyszertárra nézve annak a rendelkezésnek keretén belül adásvételi szerződés jogilag létrejöhet és hogy az ilyen adásvételi szerződés már az által jogilag létrejöttnek tekintendő, hogy a gyógyszertári jogosítványnyal felruházott személy valamely arra alkalmas személynek az iránt, hogy erre az illető jogosítványt átruházza, ügyleti kijelentést tesz, hogy az utóbbi személy az átruházás elfogadása iránt szintén ügyleti kijelentést tesz, hogy a két személy az ellenérték iránt véglegesen megegyezik, és hogy az előbbi személy ez iránt az átruházás iránt ennek belügyministeri engedélyezhetése czéljából a megfelelő okiratot kiállítja; ellenben maga a belügyministeri engedély annak az adásvételi szerződésnek tulajdonképen nem a szerződő felek elhatározásától függő felfüggesztő vagy felbontó feltétele, hanem olyan kormányhatósági intézkedés, a mi annak az adásvételi szerződésnek hatályosságához törvénynél fogva szükséges. Már pedig a D) alatti okirat tartalma szerint alperes az 1906. évi október hó 23. napján M. Gyula gyógyszerésznek ügyleti kijelentést tett aziránt, hogy erre ugyanazt a gyógyszertári jogosítványt és ugyanannak a gyógyszertárnak teljes felszerelését átruházza, M. Gyula ennek az átruházásnak elfogadása iránt szintén ügyleti kijelentést tett, alperes és M. Gyula az ellenérték iránt összesen 120,000 K-ban véglegesen megegyeztek, M. Gyula 30,000 korona foglalót nyomban le is fizetett és alperes aziránt az átruházás iránt annak belügyministeri engedélyezhetése czéljából a megfelelő okiratot ki is állította; ezekből tehát a fenn kifejtettekhez képest jogszerűen következik, hogy a B) alatti okiratban kitett gyógyszertárra, illetőleg az erre vonatkozó gyógyszertári jogosít-