Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIII. kötet 1907,1908 (Budapest, 1909)

14-2 27S:Í. Az ügyvédnek perbeli meghatalmazotti minősége nem tényekből vont következtetés, hanem okirat alapján állapítható meg. Az ügyvédi meghatalmazványnak tömegesebb kiállításából az ügyvédnek állandó meghatalmazotti minősége meg nem állapítható. Az ügyvéd mint a fél képviselője el nem fogadható, ha az általa felmutatott meghatalmazványt a perbe vont társulatnak nem az alapszabályok szerint jogosult elnöke, hanem egy volt elnökének és oly titkárnak aláírásával van ellátva, a ki a meghatalmazvány keltekor már nem élt. Ügyállás: Az id. és ut. vállalat részvénytársaság pert indított az állatés növényhonosító társulat ellen 3000 K s jár. iránt. A kereset az alapszabályok rendelkezése ellenére nem az alperesi társulat elnöke, hanem igazgatója kezéhez kézbesíttetett, a tárgyaláson pedig az alperes képviseletében megjelent M. A. ügyvéd egy 1907 január 30-iki kelettel ellátott meghatalmazvány alapján, a melyet B. S. elnök és M. V. titkár írt alá; de miután a kelet időpontjában B. S. a társulatnak már nem volt elnöke és M. V. titkár akkor már nem élt, a meghatalmazvány keltét 1906. évi 14. napjára javították ki. M. A. ügyvéd halasztást kért, azonban az ujabb tárgyalásra meg nem jelent, mire az elsőbiróság az alperes társulatot a kereset értelmében marasztalta, mely itélet jogerős lelt. Az alperes társulat időközben csődbe kerülvén, a tömeggondnok semmiségi keresetet indít a volt felperesi részvénytársaság ellen és kéri az első fokban hozott marasztaló Ítéletet megsemmisíteni az alapon, hogy az előző perben az állat- és növényhonosító társulat sem kellően idézve, sem kellően képviselve nem volt. A felebbezési bíróság felperest keresetével elutasította, ellenben a kir. Guria a kir. járásbíróságnak az alapperben hozott ítéletét az 1881 : LIX. t.-czikk 50. §. első bekezdése, illetőleg a 39. §-a i) pontja alapján megsemmisítette és alperest perköltségben marasztalta a következő indokolással: Az alsóbirósági ítéletek ügyállása szerint felperes semmiségi keresetét arra alapította, hogy a jelenlegi alperes részvénytársaság által az állat- és növényhonositó társulat ellen fennebbi szám alatt 3000 K s jár. iránt folyamatba tett perben az állat- és növényhonosító társulat a B. S., illetőleg L. G. személyében törvényes képviselőjének mellőzésével idéztetett perbe, a mennyiben ezek sem a kereset beadásakor, sem az idéző végzés kézbesítése-